Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

113 146. Pp. 180. §. 2. pont. — Rcí. egyházközség által lelkésze és gondnoka ellen indított kártérítési per. — Nem szoros értelemben vett egyházi közigazgatási ügy az, ha az egyházközség valamely épület javíttatásából folyóan az egyházközség lelkésze és gondnoka ellen magánjogi természetű kártérítési igényt érvényesít a miatt, hogy a nevezett egyházi tisztviselők a javítási munkálatokkal kapcsolatban az anyagot szállító céggel szemben fizetési kötelezettséget vállaltak az egyházközség nevében, de ezt a presbyteriumnak be nem jelentették. — A zsinati törvények nem tartalmaznak olyan rendelkezést, hogy az egyházközség folyamatba ne tehetné tisztviselői ellen a kártérítésre irányuló pert a polgári bíróságnál, mielőtt még a vagyoni felelősségüket az egyházmegyei közigazgatási bíróság ki nem mondotta. K. A kereset alapja az, hogy alperesek a felperes egyház nevében fizetési kötelezettséget vállaltak az egyházzal tetőfedő munka végzésére szerződött, ,,S. V. és fia" cég rendelése folyán „W. A. G. utóda r.-t." cég által szállított tetőfedő vaslemezek vételárának a W. cég részére leendő kifizetése iránt, — de ezt a kötelezettségvállalást a presbyteriumnak nem jelentvén be, az egyház „S. V. és fia" céget kifizette a nélkül, hogy a W. cég részére az alperesek által tett kötelezettségvállaló nyilatkozat alapján járó vaslemez-vételárat levonta volna; az egyház e vaslemez-vételárnak a W. cég részére leendő megfizetésében per útján jogszerűleg marasztaltatott és így W. cég részére fizetni kényszerült; — S. V. és fia cégtől, e cég vagyontalansága miatt az egyház nem szerezheti vissza a kifizetett vállalati öszszegből a tetőfedő vaslemezekért W. cégnek megfizetni kényszerült összeget; — így ezzel az összeggel a felperes egyház az alperesnek abbeli eljárása következtében károsodott, hogy az alperesek, a felperesi egyház nevében tett kötelezettség vállaló nyilatkozatukat nem juttatták tudomására az egyháznak a S. V. és fia cég részére teljesített fizetés eszközlése előtt. A Magyarországi ref. egyház zsinata által 1904. évben alkotott és legfelsőbb jóváhagyással ellátott V. t.-c. 1. §-a szerint az egyház bírói hatalma kiterjed az egyházi közigazgatási vitás ügyek és az egyházi fegyelmi esetek elintézésére. Nem szoros értelemben vett egyházi közigazgatási ügy az, ha az egyházközség valamely épület javíttatásából folyóan az egyházközség lelkésze és gondnoka ellen magánjogi természetű kártérítési igényt érvényesít a miatt, hogy a nevezett egyházi tisztviselők a javítási munkálatokkal kapcsolatban az anyagot szállító céggel szemben fizetési kötelezettséget vállaltak az egyházközség nevében, de ezt a presbyteriumnak be nem jelentették. Miután ez a kereset alapjául felhozott tényállás, — valósága esetén, — már az általános magánjog szabályaihoz képest alkalmas lehet az alperesek kártérítési kötelezettségének megállapítására, — és miután a zsinati törvények nem tartalmaznak olyan rendelkezést, hogy az egyházközség folyamatba ne tehetné tisztviselői ellen a kártérítésre irányuló pert a polgári bíróságnál, mielőtt még a vagyoni felelősségüket az egyházmegyei közigazga-