Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

108 hető. (K. 1932. febr. 4. — P. IV. 3388/1930.) A részletes indokolást lásd fentebb az Mt. 1021. §-a kapcsán. 138. Kt. 176. §. — Részvényes jogai a közgyűlésen. — A részvényes törvényben biztosított azt a jogát, hogy a közgyűlésen megjelenhessen, felszólalhasson és indítványokat tehessen, csak a törvény és az ennek megfelelően alkotott alapszabályok korlátai között gyakorolhatja. K. Nyilván alaptalan azért a felperesnek az a felülvizsgálati érvelése, amely szerint a törvényben biztosított felszólalási joga még abban az esetben is fennáll, ha ettől a jogától az alapszabályok értelmében elzárható lett volna. Az alperes részvénytársaság a K. T. 157. §-ának megfelelően alkotott alapszabályainak 6. §-a akként rendelkezik, hogy csak az a részvényes jelenhet meg a közgyűlésen, aki a részvényeit legkésőbb a közgyűlést megelőző napon a hirdetményben megjelölt helyen letette és az erről szóló letétjegyet felmutatja. A felperes azonban a meg nem támadott tényállás szerint a birtokában lévő egy darab névre szóló részvénynek az e végből kijelölt népbanknál való letételét csakis az 1931. évi március hó 9-ére kitűzött rendkívüli közgyűlést közvetlenül megelőző napon kísérelte meg, azt azonban nem teljesíthette, mert ez a nap vasárnapra esett, amikor a bank zárva volt. Ez a fellebbezési bíróság helyes kifejtése szerint, a felperesnek olyan mulasztása, amely utólag nem orvosolható és amelynek következményeit neki kell viselnie és amely mulasztása ezért kizárja azt, hogy az alapszabályokban meghatározott feltételek teljesítése nélkül és így ezek ellenére a közgyűlésen részvényesi jogokat gyakorolhasson. (1932. febr. 3. — P. IV. 5105/1931.) 139. Kt. 191. §. — Igazgatósági tag kártérítési kötelessége A részvénytársaság igazgatóságának azok a tagjai, akik a hitelezők megkárosítását okozó jogellenes cselekményekről vagy mulasztásokról tudomást szerezhettek és azok megakadályozását vagy megszüntetését elmulasztották, a hitelezőket ért kárért személyesen felelősek. Pénzbeli kártérítés helyett a bíróság a természetben való kárpótlást is elrendelheti, ha az a felek méltányos érdekét nem sérti. (K. 1932. jan. 20. — P. IV. 2616/1930.) 140. Kt. 347. §. — Minőségi kifogás az árú zsákjaínak ólomzárral ellátása esetében. — Az eladásra szánt lucernavetőmag zsákjainak állami fehér ólomzárral való lezárása nem feltétlen bizonyítékul, hanem csak törvényes vélelmül szolgál arra nézve, hogy az ilyen módon ólomzárolt lucernavetőmag arankamentes, amely vélelemmel szemben az ellenkezőt: az arankával fertőzöttséget vitató vevő ennek az őt terhelő bizonyításától el nem zárható. (K. 1932. febr. 16. — P. VII. 2054/1931.)