Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

100 M. E. ezt az igényét a malom 4.400 P-t kitevő vételárára a sorrendi tárgyaláson is előterjesztette és fenntartotta. Az 1927: XXXV. t.-c. 28. §-a szerint a jelzálogjog nem terjed ki az ingatlanok oly tartozékára, amely nem az ingatlan tulajdonosáé, vagy amely nincs az ingatlannal tartósan összekapcsolva; — s az, akit a tartozék tulajdona illet, az ingatlan árverésre kerülése esetében a 24.000/1929, I. M. sz rendelet 8. §-a alapján előterjesztett kérelemmel, illetve igénykeresettel érheti el, hogy a tartozékot az ingatlannal együtt ne árverezzék el. M. E. ugyan az árverés megtartása előtt elmulasztotta az idézett rendelet 8. §-ában meghatározott eljárás, s illetve igénykereset megindítását; — minthogy azonban az idézett rendelet 8. §-a nem tartalmaz olyan tiltó rendelkezést, hogy az itt meghatározott időn túl és az árverés megtartása után az ingatlannal együtt elárverezett tartozékra vonatkozó tulajdoni igény érvényesíthető nem volna: az igénylő nem zárható el attól, hogy az ingatlan elárverezése után megtartott sorrendi árgyaláson az ingatlannal együtt elárverezett tartozék tekintetében tulajdoni igényét élvényesíthesse, — s abbeli mulasztásának, hogy a 24.000/1929. I. M. sz. rendelet 8. §-ának a rendelkezését be nem tartotta, csak az a következménye, hogy igénye most már nem magára a tartozékra, hanem csupán annak értékére terjedhet ki. Helyes ezeknélfogva a másodbíróságnak az a döntése, hogy M. E. elsőbbségi igénye az elsőbíróság végzésében felhozott okból vissza nem utasítható, s hogy a további eljárásban az igény tekintetében esetleg előterjeszthető kifogás folytán a perre utasítás, vagy ennek hiányában a sorozás kérdésében lesz határozat hozandó. (1932. jan. 9. — Pk. V. 5414/1931.) 121. Jt. 63. §. — Biztosítéki jelzálogjog. — A hitelbiztosítéki jelzálogjog csak annak a hitelviszonynak fedezetére szolgálhat, amelyre vonatkozólag a telekkönyvi bejegyzés, illetve az annak alapjául szolgáló okirat szerint a telekkönyvbe bejegyeztetett. (K. 1931. dec. 2. — P. VII. 3056/1930.) 122. Mt. 999. §. — Színlelt szerződést kötő íelek kártérítési kötelezettsége. — Általános jogszabály az, hogy a színlelt írásbeli szerződést kötő felek egyetemlegesen felelnek azért a kárért, amelyet harmadik személy vétlenül az által szenvedett, hogy a szerződés érvényességében megbízott. (K. 1931. dec 17. — P IV. 5091/1931.) 123. Mt. 1002. §. — Vitás kérdések szabályozására irányuló jogügylet megtámadása tévedés címén. — Jogszabály, hogy az olyan jogügyletet, amellyel a felek között vitás vagy bizonytalan kérdések nyertek szabályozást, olyan körülményekre vonatkozó tévedés miatt, amelyre a vita vagy a bizonytalanság kiterjed, megtámadni nem lehet. (K. 1931. dec. 11. — P. II. 7549/1929.) 124. Mt. 1111. § Kártérítésről lemondás A kártérítésről való lemondás általában nemcsak az elvont haszonról, hanem a tényleges kárról s kiadásokról való lemondást is jelenti,