Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

181 a háború előtti javaslat és a bizottsági szöveg álláspontja mellett az azok ismertetése kapcsán elmondottakon felül még a következőket kívánjuk kiemelni: a) a hagyomány elsősorban, természeténél fogva előny juttatás; b) a zálogjog a magyar viszonyok közepette általában cautionalís természetű —- általános személyi (fogyasztási) hitellel kapcsolatosan; c) a közmeggyőződés szerint a hagyatéki terhek az általános örököst terhelik, — ha tehát a végrendelkező ezzel ellentétben valamely hagyatéki teherrel a hagyományost kívánja terhelni, úgy ezt határozott akaratnyilvánítással kifejezésre is fogja hozni. Célirányosnak tartanok, ha a magánjogi törvénykönyv kritikai feldolgozása során e kérdés is megvitatás, a vonatkozó szabályozás pedig revízió alá kerülne. Dr. Gl. A. JOGÉLET A Magyar Jogászegylet jogügyi és közigazgatási szakosztálya április hó 2-i ülésén Körmendi László, a Haight, Smith, Griffen & Deming newyorki ügyvédi irodának tagja tartott előadást „Az amerikai alkotmánynak a bírósághoz és ügyvédséghez való viszonya" címmel. Előadásában a következőket emelte ki: Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya egy, ezelőtt kb. 150 évvel íródott dokumentum, amely a legrövidebbre van szabva, és a legáltalánosabb intézkedéseket tartalmazza. Mégis ez a szűkszavú dokumentum az, amelyen keresztül vezetődik le nemcsak a szigorúan vett közjog, hanem Amerikának egész jogi élete, és ezen keresztül egész társadalmi és gazdasági fejlődése. Ennek a fő magyarázata az, hogy az amerikai bíróságok, amelyek ugyan közvetve csupán bírói funkciót gyakorolnak, tehát magánszemélyek jogsérelmeit orvosolják, minden törvényt „alkotmányszerűség" szempontjából vizsgálnak meg, és semmisnek nyilvánítják a törvényt, akárminő tárgyú és természetű is, akkor, ha azoknak a jogi fundamentumoknak a szellemével ellenkezik, amelyeket a bíróság p.z alkotmány legáltalánosabb jellegű tételeiből implikál. S minthogy a törvények érvényességének a kérdése csupán tényleges bírói eljárás során kerülhet szóba, és csupán akkor, ha a peresfelek egyike a törvény semmisségét teszi a jogigényének vagy a jog védelmének alapjául, természetes, hogy a pereket vezető ügyvédeknek épp akkora szerepük van az alkotmány ilyen messzemenő interpretációjában, és ezen keresztül a törvényhozás feletti felügyeletben, mint a határozatot végül kimondó bírónak. A bírói hatalomnak az állam