Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

182 *gyéb szervei, főleg pedig a törvényhozás feletti ily módon gyakorolt szupremáciája az, amelynek segítségével pl. a bíróságok állandó egyensúlyban tartják a szövetségi kormány és az Unió egyes államai közti hatalom megosztást, amelyről az alkotmányban csupán csak egypár mondat van, de amelyet a bíróságok döntvényei minden konkrét jogeset kapcsán újra meg újra megszabnak és korlátoznak. Ez a szupremacia korlátozza az egyéni szabadságba és a vagyoni viszonyokba való minden olyan beavatkozást, amely az alkotmányból a bíróság által kiolvasott jogi postulátumokkal ellenkezik. Hogy ezek a postulátumok konkrét kérdésekben mennyi szabadságot engednek, annak a megítélésében természetesen a bíróságok szociális meggyőződéseit kikapcsolni nem lehet. Látható, hogy Amerikában a bíróknak és az ítéletek meghozásában közreműködő ügyvédeknek tulajdonképpen államférfiúi funkciót kell teljesíteniük az alkotmánymagyarázáson keresztül. A legfelsőbb bíróságnak, a washingtoni suprémé courtnak a 9 tagján keresztül így szűrődik le minden olyan társadalmi •és gazdasági törekvés, amely a törvényhozásban fejeződik ki. Az alkotmányszerűség ezen rendszere a garanciája egy lehetőleg nagy zökkenések és szélsőségek nélküli jogfejlődésnek. Egyúttal példája ez a rendszer annak is, hogy államérdekeket, politikai törekvéseket független bírói döntés alá bocsátani gyakorlatilag mennyire lehetséges. Amerikában^igén sókán vannak, és talán másutt is, akik szerint a bírói suprematia amerikai elmélete a jövő nemzetközi jogrendjének a mintázásánál hasznonosítható lehet. A Magyar Jogászegylet ünnepli Goethét. A Magyar Jogászegylet f. évi április hó 16-án teljes ülést tartott, amelyet Goethe emlékének szentelt. Az ülésen nemcsak a jogászvilág számos kitűnősége jelent meg, hanem a Magyar Goethe Társaság elnöke és azok tagjai is helyet foglaltak. Az elnöklő dr. Schuster Rudolf kimentette a gyengélkedő dr. Oszvald István kúriai másodelnököt, a Magyar Jogászegylet elnökét és az ülést megnyitván, megkapó szavakkal utalt egyrészről arra az összefüggésre, amely Goethe és a jog között állott fenn, másrészről pedig azt a kapcsolatot szemléltette, amely a nagy költőphilosophus és a XIX. századbeli Magyarország között fennállott. Ezután tartotta meg előadását dr. Leopold Elemér ügyvéd „Goethe az ügyvéd és Faust a jogász" címen. Előadásában — amelyet mindvégig érdeklődéssel hallgattak a jelenlevők — az előadó azt fejtegette, hogy az az idő, amelyet Goethe az ügyvédkedéssel töltött, nem múlott el felette nyomtalanul. Goethe maga sem tekintette ezt pusztán episod-