Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

178 tozásoknál csak ott lehet a pénz értékében beállott változást figyelembe venni, ahol ezt ez a törvény, vagy más jogszabály megengedi és kifejezésre juttatja, hogy csak a korona értékcsökkenésének méltányos figyelembevételével lehet a névértéknél magasabb összeget megítélni. A valorizáció helyes, de csak kivételes válságok esetén biztosító szelepként alkalmazott szükségszabály, de nem a magánjog alapvető, megíratlan szabálya, sőt a magánjog rendes szabályaival ellenkezik. Külön jogszabály nélkül tehát nincsen valorizáció. Ad. 2. Ha már nincsen általános valorizációs szabály, az a kérdés, hogy a jogszabályok összeütközése esetén melyik jog szabálya alkalmaztassék a valorizáció megengedhetősége és mértéke kérdésében? Az újabb nemzetközi magánjogi munkák közül Frankenstein (Internationales Privatrecht II. k. 224. o , 1929., Berlin—Grunewald) véleményét, mely úgy látszik a legjobban elterjedt, helytelennek tartom. Szerinte a valorizáció kérdésében az a jog alkalmazandó, mely általában a konkrét kötelmi viszonyra érvényes. Tehát ha a kölcsönszerződésre a német jog alkalmazandó, úgy a valorizáció alapja és terjedelme kérdésében is a német jog dönt, akár márkáról, akár frankról, akár angol fontról van szó és akár ismeri a külföldi állam, melynek pénzneméről van szó, a valorizációt, akár nem. Viszont, ha a kölcsönszerződés oly jog alá esik, ahol nincs valorizáció, úgy a német márka sem valorizálandó a konkrét esetben. (Mindenütt változást okozhat a közrendi klauzula alkalmazása, ha a szabály érvényesülése az alkalmazó állam fontos érdekébe, biztonságába ütköznék.) Nézetem szerint a valorizáció megengedhetősége és terjedelme szempontjából annak az államnak a joga jön figyelembe, amely állam pénzneméről van szó, tekintet nélkül arra, hogy a kötelmi viszony egészére egyébként mely jog alkalmazandó. A valorizáció kivételes valutáris intézkedés, mely a pénz értékállandóságának fikcióját bizonyos területen és mértékben felfüggeszti. Helyes Nussbaum mgjegyzése (Das Geld 1925. Tübinger. 142. o.), ki egyébként a kérdésben határozott állást nem foglal, hogy a felértékelési szabályok valutáris szabályok és a konkrét valuta sorsával vannak összefüggésben, mint a papírpénz kényszerkurzusa. Ez a magyarázat felel meg a felek szándékának és a kötelem gazdasági hátterének is. Ha pl. a felek Magyarországban létrejött szerződésben effektív angol font szolgáltatását kötik ki, ennek az oka vagy az, hogy a hitelezőnek a fontra van szüksége, mert ő pl. angol gyáros, vagy magyar ugyan, de neki árúkért Angliában fontot kell fizetnie. Ha ebben az esetben a font romlik, de az angol törvény nem valorizál, úgy a hitelezőnek nincs kára, mert ő is valorizálatlanul fizethet. A másik eset, ahol a hí-