Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

177 külön jogszabály nem szükséges, mert a valorizáció a magánjog alapvető és megíratlan jogszabályai közé tartozik, a hitelezőt az az érték illeti meg, mely neki a kötelem létesülésekor köteleztetett. A felek külföldiségének pedig a mi valorizációs törvényünk szerint kivéve a 32. §-nak a viszonosságtól függő megszorítását, hatása nincsen. Mivel a kérdésnek gyakorlati jelentőségén kívül elméleti fontossága is van, vizsgáljuk meg a kérdést a magánjog és a nemzetközi magánjog alapvető elvei szempontjából. Rövid, vázlatos fejtegetésemet két részre osztom: 1. az első kérdés az, hogy a valorizációnak mi a helyzete a magánjogi rendszerben, 2. a második nemzetközi magánjogi kérdés, hogy külföldi pénznem valorizációja esetén melyik ország joga alkalmazandó? Ad 1. Mindnyájunknak még élénk emlékezetében van az a küzdelem, melyet az ország jogkereső közönsége az ügyvédség ütján folytatott a méltánytalan és az anyagi igazságnak meg nem felelő „korona egyenlő korona" jogi fikciója ellen, amikor a valóság az volt, hogy így a hitelező még tizezredrészét sem kapta meg annak a valóságos értéknek, ami viszontszolgáltatásként neki járt. A bíróságok lassan, meggondoltan és bölcs mérsékléssel eljutottak a százalékos felértékelés elvéhez. Nem akarjuk e valorizációs gyakorlatot, mely mindnyájunk óhajának megfelelt, bírálni — de sohasem szabad összezavarnunk a magánjog általános elveit a krizisjog kivételes, nem normális viszonyokra szabott szabályaival. Keletkeztek a háborü alatt és után olyan újabb magánjogi szabályok és elvek, melyek végleg megmaradnak a magánjog rendszerében, vannak azonban olyan rendelkezések, melyeket a kivételes helyzet hozott létre és csak addig állhatnak fenn, míg a kivételes, válságos helyzet. Az igaz, hogy általános kötelmi jogi elv, hegy a hitelezőnek azt kell megkapnia rendszerint, amire az adós kötelezte magát, de rendes körülmények mellett a pénz értékmérő szerepénél fogva épen a pénz az az érték, amihez a többi javak és szolgáltatások értékét mérik. A pénz értékállandóságának fikciója nélkül nincs pénzgazdaság, csak cseregazdaság és mivel a javak értékének mérésére nincs változatlan matematikai mérték, megszűnik minden mérés lehetősége. A gabona, az aranyrud értéke is változik, hiába a zürichi kurzus, ha a svájci frank értéke sem állandó. A pénzgazdálkodásnak és így az ennek alapján felépült magánjognak is integráns része a pénz értékállandóságának fikciója, a törvényes fizetési eszközként szereplő pénz értékállandósága. Azért a kódexek nem is beszélnek valutaváltozás esetén kívül a belföldi pénz árfolyamáról, csak a külföldiéről. (így B. G. B. 244. §., Magyar Mt 1106. §.) Helyes tehát az az 1928. évi XII. t.-c. 1. és 2 §§-a, mely hangsúlyozza, hogy a koronaértékben vagy más forgalomban már nem lévő belföldi pénznemben meghatározott magánjogi tar3*