Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

176 aláírás előtt, csak akkor szerez erről tudomást, amikor már a saját kárán érzi a szerződés e pontjának igazságtalanságát. Ha a biztosított enged a rábeszélésnek és eláll a leszállítástól, akkor rendben van a dolog a biztosító részéről. A fél iizeti a magasabb díjakat, de kár esetén csak a tényleges kárösszeget kapja. Ha azonban ragaszkodna a leszállításhoz, a legtöbb esetben a biztosító kijelenti, hogy a leszállítást nem veszi tudomásul. Ehhez pedig nincs joga! Joga van a tárgyat megbecsültetni és a leszállítást a tényleges érték szerint intézni, de ha a leszállítás a helyes értékre történt, azt meg nem tagadhatja. Miután pedig a mai idők általános értékcsökkenő tendenciája mellett igen gyakori, hogy az autótulajdonos, aíd költségeit, redukálni akarja, megállapítja, hogy az általa fizetetett biztosítási díj túl magas s ebből közvetve rájön arra, hogy kocsija túl van biztosítva, ezzel a problémával igazán elég gyakran találkozunk az ügyvédi praxisban. A teendő ilyen esetben: a tényleges értékre való leszállítást az általános kötvényfeltételek rendelkezéseinek figyelembentartása mellett ajánlott levélben bejelenteni a biztosítónak s ha ez a bejelentést nem fogadja el, a biztosított tárgy értékét előzetes szakértői szemle útján megbecsültetni. Meggyőződésem ugyanis, hogy a K. T. 470. §. rendelkezése nemcsak a biztosító, de a biztosított érdekében is felhasználható. Dr. Bánlaky Zoltán. Mégegyszer a kulantéria elbirtoklása. A Juristische Wochenschrift ez idei április 9-i száma a Reichsgericht döntését tartalmazza a bérlő pontatlan fizetése esetén a vele szemben gyakorolható felmondási jogra. A Reichsgericht a mi Kúriánkkal egyezően a pontatlanul fizető bérlő előzetes figyelmeztetését tartja szükségesnek és ily előzetes figyelmeztetés híjján a felmondás gyakorlása a jóhiszeműségbe ütközik (bedeutet einen Verstoss der Vermieter gegen Treu und Glauben). A gondolat tehát a német élőjogban is meg van. B. S. Külföldi pénznem valorizációja. A magyar bíróságok elé többször kerül olyan kereset, ahol felperes hitelező adósától külföldi pénznemben járó követelésének a külföldi valuta értékromlása Jolytán átértékelten való megfizetését követeli. Mióta majdnem minden európai valuta az angol fonttól kezdve jelentékeny értékcsökkenésen ment hosszabb-rövidebb ideig keresztül, a kérdés mindig fontosabbá válik. Ujabban a magyar bíróságok, elsősorban a Kúria több esetben ezeket az átértékelési kérelmeket elutasították. Dr. Ballá Ignác a Polgári Jogban írt cikkeiben helytelennek tartja e döntéseket, mert szerinte a valorizációhoz