Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

159 róságok elnökeire, — akiknek erkölcsi bátorsága lett volna ahhoz, hogy az üzleti tisztességbe ütköző cselekedetet megengedett versenyeszköznek minősítse! Végül nyomatékkal utalok arra, hogy a választott bíróság intézménye a kereskedő és iparos világ előtt általános tiszteletnek és tekintélynek örvend, ítéletei pedig közmegnyugvást keltenek. Mindazonáltal kétségtelen, hogy mindazok, akik ez intézmény megerősödése és fejlődése körül becsületes munkát fejtettek ki, mindenkor csak örömmel fogadják a tárgyilagos kritikát és a reform munkára irányuló törekvéseket, viszont hangsúlyoznunk kell azt is, hogy a versenytörvény alapján működő választott bíróságok ereje és működésük sikere főleg a gyorsaságukban, szakszerűségükben és a felfolyamodásoknak soronkívül történő gyors elintézésében rejlik. Azt hiszem nem vitás, hogy mihelyt a választott bíróság igénybevétele alperes hozzájárulásától függ, úgy ez intézmény már is megszűntnek tekinthető, mert a versenytörvény alapján felelősségre vont melyik alperesnek állhat érdekében a gyors döntés, amikor a tisztességtelen magatartásának sikere épen a kifogás tárgyává tett üzleti eljárásának minél tovább való folytatásától függ. Ez a reformtörekvés tehát nem reform, hanem a választott bíróság megszüntetésére irányuló javaslat. Mindazok a reformkérdések, amelyek a választott bíróság tagjainak működése ellen elhangzottak, úgy vélem teljes megoldást nyernek, ha a felek törvényadta jogaikkal élnek és a rendes bíróság az elébe terjesztendő kizárási indítványokat a legszigorúbb elbírálásban részesíti. A különböző elnökök alatt működő választott bíróságok előtt fekvő peres ügyek egyesítése (ki döntsön az egyesítés szükségéről?), a szakegyesületek és testületek felléphetési joga, a tömeges perlekedéseknek megszüntetését célzó rendelkezések, mindmegannyi, oly kérdések, amelyek anyagi jogi reformokat igényelnek, de amelyek nézetem szerint a versenytörvény alapján működő választott bírói eljárásra aligha korlátozhatók. A kereskedő és iparos világ erkölcsi erejének tekinti a kamara mellett működő választott bíróságok intézményét és joggal elvárja, hogy a kereskedelmi és ipari közfelfogást kifejezésre juttató, a kereskedő és iparos világ egyetemének bizalma az üzleti tisztesség alapján álló két laikus bíró erkölcsi felfogása egységes legyen. És e tekintetben a kamarát nem is érte csalódás. Ez intézmény fejlődését egyfelől az egészséges, immár az egész vonalon a kerskedő és iparos világ egyeteme és a rendes bíróság által is megnyugvással fogadott és szankcio2