Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

160 nált joggyakorlattól és másfelől attól az ügyszeretettől és önzetlen munkától várom, amelynek legfőbb célja és törekvése, hogy a kamara mellett működő választott bíróságok minden tekintetben hivatásuk magaslatán álljanak és úgy a kereskedő és iparos, mint a jogászkörök részéről elismerést keltő ítéleteikkel továbbra is kellő méltánylásban részesüljenek. Az új adó és illetékrendelet magánjogi tartalma, Civiljogászaink hajlanak a felé a felfogás felé, mely szerint pénzügyi jogi rendelkezések Graeca sunt non leguntur. El is tekintve attól, hogy e felfogás ma már legalább is időszerűtlen, minthogy az immár lassanként normál-állapottá minősülő gazdasági válság folytán a pénzügyi jogi szabályok jogrendszerünkben igen széles és jelentős poziciót foglalnak el —, az elhárítás álláspontjára helyezkedő gondolatmenet azért is helytelen, mert szinte minden pénzügyi jogi törvény, avagy rendelet tartalmaz civiljogi, — sokszor igen mélyreható — rendelkezéseket. E tétel igazolására röviden kiemelni kívánom a legújabb adó- és illetékrendelet (2030/1932. M. E., közzététetett 1932. április 10-én) fontosabb magánjogi vonatkozású intézkedéseit. 1. A rendelet 1. §-a az 5%-os házadópótlék beszolgáltatását rendelvén el, 12. bekezdésében parancsként nyilvánítja, hogy ,,a tényleges birtokos (— a pótlék beszolgáltatására kötelezett —) a pótlékokat a lakókra semmiféle formában, még béremelés formájában sem háríthatja át. Ez a rendelkezés a háztulajdonosok szabad szerződésalakító jogát súlyosan érinti, annál is inkább, mert a rendeletszakasz következő bekezdése a tilalom megszegését erős következménnyel sújtja, kimondván, hogy megszegés esetén a jövedelemadó kivetésénél két év során a nyersbevétel lesz az adóztatás alapja anélkül, hogy a tényleg kifizetett adók avagy adóssági kamatok levonási tétel gyanánt elfogadtatnának. Az idézett jogszabály egyértelmű egy általános béremelési tilalommal, mely természetszerűen áll teljesen szabad rendelkezés alá eső bérlemények tekintetében is. Tehát: általános béremelési tilalom — pénzügyi jogszabály keretében. 2. A rendelet 3. §-a a főbérletbe adott házak házadójáról szól, kinyilvánítván, hogy a házadó alapja nem. a fehér, hanem a főbérlő bérlői által fizetett béreknek összege. Idecsatlakozik a magánjogi szabály : ,,a különbözet után járó adót jogosult a ház tényleges birtokosa