Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

158 a leghatározottabban ki kell jelentenem, hogy nem látok aggályosságra alapot pusztán abban a jelenségben, hogy ugyanazon fél ismételten — vagy akár feltűnő gyakran is — ugyanazt a jurytagot jelöli ki választott bírájául, hacsak más oly jelenségek nem észlelhetők, amelyek ilyen feltevésnek tápot adhatnának. Nem lehet vitás, hogy nagymérvű ökonómiát jelent a per vitelében, tehát idő és költségmegtakarítást, ha ugyanazon elvi alapon mozgó jogviták körül forgó perekben, az alpersek személyében beálló s az elvet a dolog természete szerint nem érintő változások esetében, a felperes a már beavatott és az ügy üzleti, etikai és gyakorlati vonatkozásait már ismerő választott bírót újra meg újra jelöli. így utalok a Magyar Védjegyszövetség pereire, amelyek csaknem kivétel nélkül a márkacikkek kötelező szabott árának betartását tárgyazzák. Ugyancsak hangsúlyoznom kell, hogy mindazok a panaszok, amelyek egyes egyesületekkel kapcsolatban felhozattak, hogy t. i. ugyanazon választott bírákat kérik fel a tanácsban való részvételre, — felhozhatók valamennyi illusztris egyesülettel szemben, amelyek rendszerint ugyanazokat az elnököket és egyesületünknek a versenyjog terén elismert szaktekintélyeit, az üzleti élet kinövéseit állandóan ostorozó illusztris tagjait nevezik meg választott bírájokul. — Ez a körülmény a dolog természetében rejlik és a jogkereső sértettnek bizalmában, a kijelölt jurytagok rátermettségében, tekintélyében leli magyarázatát. A választott bíróság ismételten elfoglalt álláspontja szerint az egyesületi tagság nem jelent oly mélyreható ér dekkapcsolatot, hogy az esküt tett jurytagokat lelkiismerete ellen való bíráskodásra késztethesse. Egyébként, mint az a választott bírósági iroda által készített kimutatásokból is kitűnik, nemcsak, hogy a közvetlenül perben álló fél általában nem emelt a panaszolt személyek ellen elfogultsági kifogást, hanem ugyanazok a személyek hol felperesi, hol alperesi oldalon is szerepelnek választott bírák gyanánt, holott kétségtelen, hogy az alperesnek, mint szakembernek, ismernie kell egyesületének vezető tagjait, illetve módjában állhat esetleges érdekeltségéről tájékozódást szereznie. A választott bírósági elnök személyére nézve mindez még fokozottabb mértékben áll, mert hiszen az elnököt mindkét fél bírája csak közös egyetértéssel jelölheti ki és egyértelműség hiánya esetében a kir. törvényszék által való delegálásnak van helye. Közel 740 elbírálásra kerülő perben mindössze csak 2 eset fordult elő, amidőn az elnök delegálása a bíróságtól kéretett. Nem találkoztam még olyan jurytaggal, illetve választott bíróval — és e tekintetben hivatkozom a választott bí-