Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

156 szonyt vagy az elcsábítóját megölő férjet. Ha az őméltósága által kiemelt felfogást vallók alkotják a típust, ez elég szomorú erkölcsi kép, mindenesetre nem sok dicsekedni valónk van vele- De azt azután már igazán nem érdemelték meg az elesett hőseink, hogy a kúriai bíró úr a sok vélelemhez a rovásukra most még azt a vélelmet is hozzákapcsolja, hogy ők megnyugvással fogadnák a családjukba a feleségük erkölcstelen viszonyának gyümölcseit."") JOGALKOTÁS. Reform, amely nem reiorm. (A kamarai Választott Bíróságok „reformja".) Irta: Dr. Bányász Jenő. A tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. t.-c. (41., 43., 44. §§-ok) rendelkezéseivel kapcsolatban, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Juryk és Választott Bíróságok munkájáról a kamara évenként külön jelentésben számol be az illetékes fórumoknak. Hogy a kamara e jelentése minden tekintetben hü képét adja a választott bíróságok és a juryk működésének, ez intézményekkel szemben elhangzott panaszoknak és reformjavaslatoknak, e célból a kamara módot nyújt mindazoknak a jogászoknak, akik bárminő irányban is a választott bíróságok, illetve juryk működését megfigyelhették, hogy előterjesztéseiket, véleményeiket megtegyék, illetve panaszaikat előterjeszthessék. A kereskedelem és ipar köreiben általános az a felfogás és az a kívánság, hogy az iparjogvédelem terén szükséges ítélkezésbe a tárgyi szaktudás és ismeret kellő formában érvényre jusson. A jogászvilág felfogása is egyértelmű abban, hogy mindenütt ott, ahol főleg a szakmabeli ismeretek a helyes meglátás előfeltételei, a választott bíróságok hivatásukat példásan töltik be. Minthogy azok az ügyek, amelyek a kamara mellett működő választott bíróságok és a jury megítélései alá kerülnek, a kereskedelem és ipar konflagrációiból adódnak, — elvileg tehát feltétlenül helyeselni kell mindkét intézményt. Egyes jogi szakvéleményben vádként hangzott el, hogy a kereskedelmi szakférfiak szabad gondolkodása, túlteszi magát bizonyos törvényes rendelkezéseken, ha azok meg2H) Jogállam XXXI. évf. 18. 1. 1. j. 2. és 3. bek.