Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

155 VI. Grosschmid munkájának több helyén olvassuk, hogy a házassági törvény kodifikátorai — köztük maga Grosschmid is — sokat merítettek a német ptk. tervezetéből. Ezért tartottam helyénvalónak, hogy a németországi fejleményeket is figyelemmel kisérjem. Amikor a Kammergericht egy szüneti tanácsa a német ptk. 18. és 1348. §-a alapján a Tóth György kúriai bíró úr megoldásának megfelelő határozatot hozott és a holtnaknyilvánító határozatban a halál időpontjául megállapított nap után született gyermekek utólagos házassággal való törvényesítésének útját állta, a közhangulatot Ritter a következőképen jellemezte: ,,Die Streitfrage ist von grösserer Bedeutung, als es den Anschein habén möchte. In einer Bevölkerung mit starken seemánnischen Einschlag sind Fálle solcher Art nichts Seltenes und das Bedürfnis für eine den Empfindungen der beteiligten Volkskreisen entsprechende Regelung ein so grosses. dass man, um den Konzekvenzen der Kammergerichtscheidung zu entgehen. bereits zu allerlei Hilfsmittel gegriffen ist."-7) Most is örvendetesnek tartom, hogy a Reichsgericht a Kammergericht tévedését oly hamarosan korrigálta.^) De még örvendetesebb lenne és igénytelen meggyőződésem szerint a bíróság tekintélyének csak az emelésére lenne alkalmas, ha a Kúria magáévá tenné azt az álláspontot, amelyet a fentiekben idézett négy nagy magán jogászunk vallott. -\zt talán felesleges külön bizonyítgatnom, hogy mindenesetre egyszerűbb gyakorlati eredményre vezet az a megoldás, amely egy senki által nem hitt vélelmet —• a törvényes születés vélelmét — ab ovo félreteszi, mint az, amely mellett ezt a vélelmet egymásután több ügyben is, de mindig csak inter partes félre kell tenni, mielőtt a bíróság az érdemleges munkájához fogna. Azt sem akarom behatóbban fejtegetni, hogy az utólagos házassággal, törvényesítéssel mégsem egyenlő hatású az örökbefogadás, hiszen ha így lenne, miért lenne meg a jogunkban mindkét intézmény? Tóth György kúriai bíró úr a néplelket hosszú bírói gyakorlata alatt bizonyára sokkal jobban megismerte mint én. Nem vonom kétségbe, hogy csakugyan akadnak olyanok, akik a kakuk-fiókákat szívesen látják a családjukban. Én — megvallom — nem így voltam eddig meggyőződve. Olvastam Szent László törvényét és ismerek olyan eseteket, amikor a bíróság fementette a hűtlenségen kapott asz-7) Deutsche Juristen-Zeitung. 1904. Sp. 1171. "J Entscheidung'en des Reichsgerichts in Zivilsachen Bd. 60. S. 196.