Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

149 a megdőlése utáni állapotot tartja szem előtt. Ennek csupán egy jellegzetes bizonyítékára kívánok rámutatni. Gros­schmid mellőzhetetlennek találta kimondani a házasság megszűnéséről szóló fejezetben azt a tételt, hogy „a holt­naknyilvánítás után a házasság az összes jogi konzekven­ciák szempontjából, amelyek a házasság megszűnéséhez, fűződnek . . . mindaddig míg az ellenkező be nem bizo­nyul, megszűntnek veendő" és a törvény szövegét az állás­pontjával megegyezőnek találta.15) De viszont nem vette észre, munkájának megírásakor, hogy a törvény 74. §-ának szövegéből hiányzik a Győry 63. §-ának az a kifejezése: ,,de még életbenléte idejében", annyira magától értetődő­nek találta, hogy e §-nak is csak akkor van alkalmazási tere, ha a holtnaknyilvánított visszatér. Ebben a feltevés­ben mondhatta: ,,A törvénybe átment szöveg a Győry-féle szövegtől — kivéve a végén a ,,semmís"-t az ,,érvénytelen" helyett — miben sem különbözik." Sőt még tréfálkozik is: ,,Warum in der Férne schweifen, wo das Gute Hegt so nahe?"14) Érdekes még megjegyezni, hogy a hatályban lévő holt­naknyilvánítás hatásának és a visszatérés esetének az elő­munkálatok alapján való összetévesztése Schwartz Gusz­távot is megkísértette. Ezért folytatódik a Grosschmid ál­tal fentebb idézett dicséret a következőképen: ,, . . . azon­túl — az örvény."3 ) Schwartz Gusztáv nevezetesen a saját jobb meggyőződése ellenére úgy vélte, hogy a javaslat in­tenciója arra irányul, hogy a halál és a holtnaknyilvánítás házasság jogi hatálya közt különbséget tegyen. Ebből kiin­dulva az ellentervezetének 45. §-ában valóban a házasság megszűnésének három esetét különbözteti meg és a halál és bírói felbontás között b) pontként még egy megszűnési eset­ről szól: ,,A házasság megszűnik: b) az által, hogy az egyik házastárs a másiknak holttányilvánítása után házasságot köt, kivéve, ha az új házasságot megkötő felek stb."lfi) íme tehát volt egy szöveg, amelyben Schwartz Gusztáv — is­métlem: jobb meggyőződése ellenére — Tóth György kú­riai bíró úr álláspontját juttatta volna érvényre, ez a szö­veg azonban — nyilván szerzője örömére — nem lett tör­vény, hanem törvény lett egy olyan szöveg, amely Gros­schmid szerint kifejezi, hogy a holtnaknyilvánításhoz fű­ződő ,.megszűnési hatály nemcsak mint házassági bontó akadály bír jelentőséggel, hanem mindazon egyéb conse­1') G. H. II. 657. 1. 14) G. H. II. 672. 1. l6) V. ö. 9. j. 1H) I. m. 44. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents