Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

148 lágról visszatért holttányilvánított, a képzeletben, bár talán sohasem fordulsz elő — hála az égnek! mely mindenkor bölcsebb és okosabb minden emberi törvénynél _1) A Machbethi rémalakkal való viaskodás azután már valóban sok problémát ad. A holtnaknyilvánított, de valójában élő házastársnak másutt kötött házassága bigámia-e, az itthonmaradt házastársnak, vagy a vele házasságot kötőnek a holtnaknyilvánított életbenlétéről való tudomása az új házasságot semmissé és bigámiává teszi-e, a visszatérés a jóhiszeműen kötött időközi házasságot feloldja-e és az újat semmisíti-e megj az új házasság csak megtámadható-e a visszatérés esetében és ha igen, ki támadhatja meg, a visszatért, az itthonmaradt, az itthonmaradt új házastársa, vagy valamennyien, ha megtörtént a megtámadás és az új házasság nem áll többé, automatikusan visszaszáll-e a régi, vagy pedig az átmenetileg özvegysorba jutott házasfél a régi házasságának az új kötés folytán, az új házasságnak megtámadás folytán beállott elhárulása után kereshet-e magának egy harmadik új élettársat? Mindezeknek a kérdéseknek a megoldásán mit változtat az, ha akár az első, akár a második házasság érvénytelen? stb. stb. Itt a különböző megoldási lehetőségek örvénye, itt lehet viaskodni az erkölcsi elvekkel. Meg lehet-e engedni, hogy a büntető igazságszolgáltatás karmai közül kimenekült és övéit elhanyagoló holtnaknyilvánított a bűntettének elévülése után visszatérve feldúlja a közben létrejött boldog házaséletet? Sok szól az új házasság félretétele mellett is, hiszen a holtnaknyilvánított visszatérésével megdőlt a halál vélelme, s így a konzekvens megoldás az lenne, hogy a holtnaknyilvánításra alapított minden további felülépítmény is leomoljon. Ezek a problémák a kodífíkátor problémái voltak és ha azt vizsgáljuk, hogy a házassági törvény ezeknek a problémáknak mily világos megoldását tartalmazza, el kell ismernünk, hogy a viaskodás jő eredménnyel járt. Ezt semmi sem bizonyítja jobban mint az, hogy ezeknek a kérdéseknek a most folyó vitában nem is jutott szerep. De az említett kérdések vitatásába való belemelegedésnek volt egy hátrányos következménye is. Nevezetesen anynyira magától értetődővé vált, hogy a holtnaknyilvánítással kapcsolatos tárgyalások mindig a visszatért holtnaknyilvánított esetére vonatkoznak, hogy sokszor maga Grosschmid sem tartotta szükségesnek kiemelni, hogy nem a holtnaknyilvánítás hatályban létének idejéről szól, hanem 2) G. H. II. 271. 1.