Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5. szám - Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez

144 hézsége"1') — úgy látszik — mindig újabb és újabb érvek kutatására ösztönzi őt, hiszen a legutolsó cikkében ) — nyilván a saját korábbi cikkeire is utalva — maga állapítja meg, hogy az eddigi fejtegetések nem hozták meg az álta­lános elfogadásra számítható megoldást. A kérdéshez egy rövidre szabott cikkben egyik napilap jogi rovatában magam is hozzászóltam. Ezt a hozzászólá­somat Tóth György kúriai bíró úr érdemén felül figyelemre méltatta s az ahoz fűzött megjegyzéseivel arra késztet, hogy a tárgyra visszatérjek. Ettől még az sem tarthat visz­sza, hogy a kúriai bíró úr kétségbevonta hivatottságomat a családjogi kérdések tudományos tárgyalására.4) Termé­szetesen ezúttal sem tartok igényt arra, hogy a kúriai bíró úr engem bármely vonatkozásban is mesterének ismerjen el, sőt készséggel csatlakozom a Szilágyi, Vavrik és Gros­schmid iránti tiszteletnyilvánításához. De meg kell említe­nem, hogy épen az említett három nagyunkat, épen a most tárgyalt kérdésben — nem lehet egyszerre követni. Tudvalevő ugyanis, hogy Vavrik és Grosschmid között a házassági törvény előkészítése során súlyos tárgyi ellenté­tek voltak ), ami pedig Szilágyi Dezsőt illeti, épen a holt­2) Grosschmid: A házassági törvény (az alábbiakban G. H. rövidítéssel idézve) II. k. 250. 1. ') Jogállam XXXI. évf. 12. L 4) Az alábbiak során nem kívánok foglalkozni a kúriai bíró úrnak engem személyeskedő éllel támadó megjegyzéseivel. Ezek taglalása az olvasót bizonyára nem érdekelné, az ügyet pedig sem­mivel sem vinné előre. A polemizálás módszerének elvi szempontjá­ból mégsem mellőzhetek néhány megjegyzést. 1. Sohasem tartottam igényt arra, hogy bárki is, bármely érvelésemet pusztán azért fo­gadja el helyesnek, mert az tőlem származik. Nézetem szerint az ügy érdeme szempontjából tökéletesen közömbös, hogy egyetemi tanár vagyok-e és mi a szaktárgyam, 2. A magam érveivel szem­ben viszont komoly ellenérvnek nem tekinthetem azt a felsöbbsé­ges a priori megállapítást, hogy bizonyos kérdésekhez nem értek. 3. Ha a kúriai bíró úr a kodifikátorok elleni támadásait reám is vonatkoztatta, ezekre könnyen felelhetném a házassági törvény te­kintetében a Phaedrus farkasa által megtámadott báránnyal: ,,Equi­dem natus non eram!" De, ha a kúriai bíró úr megtisztel azzal, hogy engem mint kodiíikátort nagyemlékű Szászy Béla neveltjeként von felelősségre, ennek minden konzekvenciáját kész örömmel vagyok hajlandó viselni. 5) L. G. H. I. 219. L, ahol el van mondva, hogy Vavrik a Gros­schmid második tervezetére könnyezve mondta el kemény és lesújtó véleményét.

Next

/
Thumbnails
Contents