Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám

7 el a szülő és a törvényes gyermek közötti jogviszonyt és mégis az eredmény esetleg más lesz, mert a lakóhely fogalma az angolamerikai és a svájci jogban különböző. Ugyanígy a magyar és az angol-amerikai jog a lex rei sitae szerint bírálja el az ingatlanokon szerzett dologi jogokat és mégis esetleg más lesz a megoldás aszerint, hogy magyar vagy angol bíró fog a perben dönteni, mert a két jogban az ingatlan fogalma különböző. Ugyanez áll arra az esetre is, ha a locus contractus, a teljesítési hely, a locus delicti commissi kapcsoló elvek alapján határozandó meg az alkalmazandó jog, mert a kötés helyét (különösen távollevők között kötött ügyleteknél), a teljesítés helyét és a magánjogi tiltott cselekmény elkövetésének helyét a különböző jogrendszerek különbözőképpen határozzák meg. IV. Kérdés már most, mely jog minősítő szabályai (régles de qualification, begriffsentwickelnde Rechtsregel) szerint keli a bírónak a jogviszonyt minősítenie és mely jog minősítő szabályai szerint kell meghatároznia a kolliziós normában található kapcsolóelv tartalmát? Vagyis mely jog szerint kell meghatároznia a jogi fogalmakat, amelyekhez az irányadó jogrend a jogi hatásokat fűzi? Erre a kérdésre a tételes nemzetközi magánjogi törvénykönyvekben hiába keresünk feleletet. Valamennyi állam törvényes rendelkezéseit átvizsgáltam s csupán két oly törvényes rendelkezést találtam, amely erre a kérdésre feleletet ad. Az egyik Quebeck polgári törvénykönyve 6. szakaszának 2. bekezdése,11) a másik Lichtenstein polgári törvénykönyve 1922. évi december 31-én kelt dologi jogi részének 10. szakasza.12) Az előbbi szerint ingó dolgok a tulajdonos lakóhelye jogának uralma alatt állanak; azonban Alsó-Kanada joga szerint kelL elbírálni a következő kérdéseket: a vagyon megkülönböztetését vagy természetét, a zálogjogokat és elsőbbségi jogokat, a birtokvitákat, a bíróságok illetékességét és eljárási szabályait, a végrehajtási eljárást és zárlatot, a közrendet és a koronajogokat, valamint a többi ebben a törvénykönyvben szabályozott egyéb jogokat. Az utóbbi értelmében a dolog fekvési helyén hatályban levő jog szerint bírálandó el az a kérdés, hogy a dolog ingónak vagy ingatlannak minősítendő-e. Az egyes államszerződésekben már több oly rendelkezést találtam, amely erre a kérdésre feletet ad. így az 1923. évi március hó 17-én kelt jugoszláv—cseh-szlovák egyezmény 24. cikke,13) az 1924. évi április 16-án kelt magyar—román egyezmény (1925: VI. t.-c.) 9. cikkének 1. bekezdése, az 1929. évi november 11-én kelt magyar—jugoszláv egyezmény (1930: ") Makarov: Das ínternationale Privatrecht der europáischen und aussereuropáischen Staaten. 1929. 62. 1. 12) Makarov: id. m. 103. 1. ") Makarov: id. m. 277. 1.