Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám

5 összeütközésénél az alapelvek azonosak, csak alkalmazásuk tör­ténik különbőzképpen.'•') Vegyünk egynéhány példát. Magyar férfi Magyarországon házasságot köt magyar növel. A férfi a házasságkötés után elbocsátás ütján elveszti magyar honosságát s francia állampolgár lesz. A nő, aki nem költöz­ködik ki vele külföldre, megmarad magyar honosnak. A férjnek Magyarországon ingó vagyona van. A férj meghal. Tegyük fel, hogy a magyar és a német bíróságok is abba a helyzetbe jut­nak, hogy a feleségnek elhunyt férje hagyatékával szemben fenn­álló igénye felett dönteniök kell. Kérdés már most, mit kap a feleség a férj ingó hagyatékából és mely jog szerint kell el­bírálni a feleség igényét? Ha a feleség igényét házassági vagyon­jogi igénynek minősítjük, a magyar bírói gyakorlat szerint a házastársaknak a házasságkötéskor volt közös hazai joga, a német jog szerint viszont a német ptk. 15. §-ának analógia útján való kiterjesztése értelmében a férjnek a házasságkötéskor fenn­állott lex patriaeja az irányadó, vagyis mind a magyar, mind a német nemzetközi magánjog szerint a magyar jog alkalmazandó. Ha a feleség igényét öröklési igénynek minősítjük, mind a két jog szerint a férj utolsó hazai joga irányadó, vagyis a francia jog. Lehetséges tehát, hogy a magyar és a német bíró aszerint, hogy házassági vagyonjogi igénynek vagy öröklési igénynek fogja minősíteni a feleség igényét, más jogrendszer anyagi jog­szabályait fogja alkalmazni, annak ellenére, hogy a német és a magyar nemzetközi magánjog alapelvei ugyanazok, vagyis az örökösödési igényt ingók esetében az örökhagyó lex patriaeja szerint, a házassági vagyonjogi igényt a házastársak házasság­kötéskori lex patriaeja szerint bírálják el. Bolgárok Magyarországon házasságot akarnak kötni. Az 1911. évi XXI. t.-cikkbe iktatott hágai egyezmény nem nyer alkalmazást. A házasság alaki kellékei tekintetében a magyar, anyagi kellékei tekintetében a bolgár jog az irányadó. A bolgár jog azonban feltétlenül tiltja a polgári házasságot. Kérdés már most, hogy a bolgár jognak ez a tiltó szabálya alaki vagy anyagi szabály-e? Ha alaki szabály, a magyar; ha anyagi, a bolgár jog­nak kell alkalmazást nyernie. Ha tehát ugyanazok a kolliziós normák lennének is találhatók a bolgár és a magyar nemzet­közi magánjogi rendszerben, annak következtében, hogy a magyar és a bolgár bíró a bolgár jog tiltó szabályát minek minő­síti, az eredmény más lesz. Tegyük fel, két állam egyetért abban, hogy a házassági vagyonjog a felek részéről választott jog, az öröklési jog pedig ingatlan hagyaték esetében a lex rei sitae szerint bírálandó el. A konkrét esetben arról van szó, hogy jövőbeli dolgoknak házas­9) Bartin: id. m. 221. és köv. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents