Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám

4 vagyonán az egyik jog szerint csupán igazgatási jog, a másik szerint szinguláris, a harmadik szerint egyetemes utódlás alakjába van öltöztetve (így nemrégen Angliában is). Az elévülés az egyik jogrendszerben, p. o. az angol-amerikai jog területén, perjogi intézmény, a másik, p. o. a magyar, német jogrendszerben anyagi jogi intézmény. Némelyik jogügylet az egyik jog szerint dologi, a másik szerint kötelmi jogi természetű; a francia jog ,,pactes possessoires"-jai például a két jog határán vannak. Jövőbeli dolog ajándékozása a francia jog szerint öröklési jogi természetű, más jogok szerint kötelmi jogi természetű; az örökség vétele a magyar jog szerint kötelmi természetű, más jogok szerint az öröklési jogba tartozik. Előfordul az is, hogy ugyanazt a jogügyletet az egyik állam jogrendszere egyáltalában nem tekinti jogügyletnek, míg a másik annak tekinti. Példa erre a jogcím (causa) nélküli jogügyletek esete, amelyeket például a francia jog egyáltalában nem tekint jogügyleteknek, holott más jogok igen. III. Ebben a tanulmányomban a kolliziós normák összeütközéseivel fogok foglalkozni, még pedig ezeknek csupán azokkal az összeütközéseivel, amelyeknek oka abban rejlik, hogy a különböző államok bíróságai ugyanazt a konkrét tényállást különböző jogi fogalmak alá szubszumálják, különbözőképpen minősítik. A jogi minősítések összeütközéseinek (conflit des qualif'cations) megoldása a renvoi mellett a nemzetközi magánjog egyik legvitatottabb problémája. E két probléma között különben is szoros kapcsolat áll fenn, sőt egyes írók, így Bartin és Frankenstein szerint, e két probléma lényegileg azonos is.s) Mind a kettő a kolliziós normák összeütközésével áll kapcsolatban, mind a kettő e normák összeütközésének a következménye. Csakhogy amíg a renvoi problémája annak a következménye, hogy ugyanarra a tényállásra a két tekintetbe jövő jogrendszernek két különböző kolliziós normája van, amelyekben a kapcsoló fogalmak különbözők, addig a jogi minősítések összeütközését az idézi elő, hogy annak ellenére, hogy a két jogrendszernek a kolliziós normái azonosak, ugyanahhoz a jogi fogalomhoz ugyanazt a jogi hatást fűzik s ugyanaz bennük a kapcsoló fogalom is, a konkrét jogviszonyra mégis más kolliziós norma nyer alkalmazást, mert a két bíró másképpen minősíti a kérdéses jogviszonyt: 1. vagy azért, mert más jogi fogalom alá szubszumálja a tényállást, 2. vagy azért, mert más tartalmat ad a kapcsoló fogalomnak. Amíg tehát a renvoinál az idézi elő a kolliziós normák összeütközését, hogy a két állam nemzetközi magánjogi rendszerének alapelvei különbözők, addig a jogi minősítések 8) Bartin: Principes de droit, int. privé. I. (1930.) 237. 1.; Frankenstein: id. m. I. 279. 1. Ez azonban — nézetem szerint — túlzás.