Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám

3 alkalmazza, de a lakóhelynek az angol jogban más a fogalma, mint a magyar jogban. 3. És végül a két törvényhozó a tényállásnak ugyanahhoz az állami vonatkozásához fűzi a jogi hatást, a kapcsoló elv tartalmát is ugyanúgy határozza meg, csupán a tényállás minősítése más a két jogrendszerben; az angol bíró más jogi fogalom alá szubszumálja a tényállást, mint a magyar bíró. Ez az utóbbi eset gyakran előfordul, mert a jogviszonyok nem az egyes jogrendeken kívül álló adottságok, a jogviszonyok természetében — helyesen mondja Jheríng — egyetlen oly elem sincs, amely úgynevezett „jogfeletti", ,,überrechtliche" szükségszerűség lenne.0) Ha már most a jogviszonyoknak nincs természetadta, szükségszerű tartalmuk, könnyen érthető, hogy a különböző államok bírája ugyanazokból az elemekből álló jogviszonyokat jogtechnikailag különböző alakban konstruálja meg, különböző jogi fogalmak alá szubszumálja. így vannak összetett jogintézmények (például a családi hatalmak), amelyeknek a nemzetközi magánjog szempontjából is egységeseknek kell lenniök s szükségképpen egy jog szerint bírálandók el. Ezeknél a bíró ahhoz az elemhez kapcsolja az alkalmazandó jogot, amelyen szerinte a jogintézmény súlypontja fekszik. Különböző államok törvényhozója már most ugyanannak a jogintézménynek különböző elemeiben láthatja a jogintézmény súlypontját.7) Amint az atyai hatalomban vagy a gyámságban az atya vagy a gyám oldalán több jogot vagy kötelezettséget lát a bíró, az atyának és a gyámnak, vagy a gyermeknek és a gyámoltnak a perszonálstatutumát fogja irányadónak tekinteni. Az egyszerű jogviszonyoknál is hasonló lehet a helyzet. Gyakran előfordul, hogy ugyanazok a jogviszonyok, amelyek az élet és a forgalom felfogása szerint azonosak, jogtechnikai szempontból a különböző jogrendszerekben különböző alakban jelentkeznek. A bérlő joga például a magyar jogban követelés, a régi porosz jogban dologi jog, a francia jogban a kettő között áll, az angol jogban ingó dologi jog (personal property) alakjában jelentkezik. A csőd egyes jogrendszerek szerint a közadós rendelkező jogának korlátozásával egybekötött végrehajtási eljárás, Angliában a hitelezők egyetemes utódlása a közadós vagyonába. A hitelezőket a közadós jogi cselekményével szemben megillető megtámadási jog az egyik jogrendszerben deliktuális igény, a másikban gazdagodásí igény, a harmadikban a kettő vegyüléke gyanánt jelentkezik. A házasságon kívül született gyermek tartása iránti kötelezettség az egyik jogrendszer szerint delíktuális kötelmen, a másik szerint státusjogon, a harmadik szerint ex lege obligation alapul. A férj joga a feleség ") Jhering: Geist des röm. Rechts. IV. 302. és köv. 1. 7) Kahn: id. m. 113. és köv. 1. 1*