Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám

2 kóhely, a dolog ingó és ingatlan volta, a szerződéskötés helye, a teljesítési hely, a tiltott cselekmény elkövetésének helye, stb.'!) Minthogy pedig a jogalkalmazás a kolliziós normánál is a konkrét tényállásnak határozott jogi fogalmak alá szubszumálásából és a jogi hatásnak a tényállással összekapcsolásából áll,4) a bírónak nemcsak a tényállást mint olyat, hanem annak térbeli vonatkozásait is határozott jogi fogalmak alá kell szubszumálnia, mert az említett kapcsoló momentumok, kapcsolóelvek is anyagi jogi fogalmak. Eszerint a kolliziós norma logikailag négy normára bontható fel: a) minősítő normára, amely a kolliziós norma tényállásában található anyagi jogi fogalom (jog- és cselekvőképesség, személyállapot, házasság, házassági vagyonjog, leszármazás törvényessége, gyámság, gondnokság, örökbefogadás, végrendelet, dologi jogi-, kötelmi jogi ügylet, szerzői jog, stb.) jogi tartalmát meghatározza és egyúttal megállapítja e fogalom helyét a jogrendszerben (hogy a tulajdon a dologi jogba, az örökség vétele a kötelmi jogba, a bérlet a kötelmi jogba, az elévülés az anyagi magánjogba és nem a per jogba tartozik); b) kapcsoló normára, amely megjelöli a kapcsoló elvet (lex patriae, locus regit actum stb.); c) a kapcsolóelv jogi tartalmát meghatározó normára, amely meghatározza a kolliziós normában található kapcsoló elv (lakóhely, teljesítési hely, stb.) jogi tartalmát; d) a bíróhoz intézett alkalmazási parancsra, amely megállapítja •a jogi hatást, a külföldi jog alkalmazását és erre a bírót kötelezi. II. A nemzetközi forgalomban már most az egyes államoknak nem csupán anyagi magánjogi szabályai, hanem a kolliziós normái is összeütközésbe kerülhetnek egymással. Előfordulhat, hogy ugyanarra a konkrét tényállásra a magyar és például az angol bíró más kolliziós normát s ennek következtében más külföldi jogrendszer anyagi jogszabályait alkalmazza. Ennek a kolliziós normák fentismertetett tagozódásának megfelelően három oka lehet: 1. A két kolliziós norma a tényállás más állami vonatkozásához fűzi a jogi hatást, más kapcsolóelv taláiható a két normában; az egyikben a lakóhely, a másikban például az állampolgárság. Ebben az esetben Kahn elnevezésével élve, a kolliziós normák „kifejezett" összeütközésével állunk szemben/') 2. A két kolliziós normában ugyanaz a kapcsolóelv, csupán annak jogi tartalma más. A magyar és az angol bíró is a lakóhely jogát :t) Vannak kolliziós normák, amelyeknek tényállásában még töbh elemet is találhatunk, amelyek, mint az 1894: XXXI. t.-c. (Ht.) 108. §-a, a meghatározott külföldi jog alkalmazhatóságát egy külföldi jogszabály tartalmától teszik függővé. ') Frankenstein: Internationales Privatrecht. I, (1926.) 275. L 5) Kahn: Gesetzeskollisionen. Jahrbücher für die Dogmatik des heuügen römischen und deutschen Privatrechts. XXX. 1891. 7. és 3cöv. 1.