Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1932. JANUÁR POLGÁRI JOG Főszerkesztő : Dr. MESZLÉNY ARTÚR Szerkesztik: Dr. BECK SALAMON Dr. VARANNAI ISTVÁN A minősítő jogszabályok összeütközései a nemzetközi magánjogban. Irta: Dr. Szászy István, egyetemi m. tanár, a m. kir. igazságügyminiszteriumba beosztott kir. töivényszéki bíró. I. Az anyagi magánjogi szabályok általános logikai tartalmuk szerint két elemből állanak: a) a tényállás megjelöléséből és b) a jogi hatás megjelöléséből, amelyet a törvényhozó a kérdéses tényálláshoz fűz.1) Az anyagi magánjogi szabályok alkalmazása abból áll, hogy a bíró a konkrét tényállást határozott jogi fogalmak alá szubszumálja és a törvényben megállapított jogi hatásokat a jogilag minősített tényállással összekapcsolja. Ugyanígy a kolliziós normák tartalmában is két elemet találhatunk. A jogi hatás itt abból áll, hogy meghatározott tényállásra meghatározott tárgyi jog szabályai alkalmazandók. A kolliziós norma tényállása viszont két elemből áll: a) egy anyagi jogi fogalom megjelöléséből, amelyhez a jogi hatás kapcsolódik, amely alá a jogviszony egyes elemei szubszumálandók (jogkérdés); például a „házassági vagyonjog", a „házasság felbontása" (jogi fogalom) eszerint és eszerint a jog szerint bírálandó el (jogi hatás); b) a jogviszony egyes elemei azon térbeli vonatkozásainak megjelöléséből, amelyekhez a kolliziós norma az alkalmazandó jog térbeli uralmát kapcsolja. Zitelmann a jogviszony térbeli vonatkozásait az „eset állami vonatkozásának" nevezi;-) általában kapcsoló momentumoknak, kapcsolóelveknek szoktuk nevezni. Ilyen kapcsolóelvek: az állampolgárság, a la') Zitelmann: Intarnationales Privatrecht. I. (1897.) 205. 1. -) Zitelmann: iá. m. I. 220. és köv. 1.