Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A tulajdonfenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyesség esetén. M. T. 1367. par

43 KERESKEDELMI JOG. 52. Tvt. 1. §. — Ingyen hirdetés. — Más megítélés alá esik az, ha az ingyen hirdetésnek állandó alapja valamely üzleti vállalkozás egész üzletvitelének és oly áru a tárgya az igért ingyen-szolgáltatásnak, mely versenyvállalatoktól is beszerezhető, de csak ellenérték fejében, — és egészen más az eset akkor, ha valamely, a piacon még kevésbbé ismert cikket kíván annak egyedüli forgalomba hozója cikkének nagyobb körben ismertté tétele és elterjesztése végett bizonyos rövidebb tartamú kezdő időszakon át ingyenesen (ellenérték nélkül) forgalomba hozni. Minthogy ily esetben az a vállalat, mely egyedül hozhatja forgalomba az illető cikket, annak ismertté tételével okszerűen számíthat arra, hogy időleges áldozatai vevő- és fogyasztóköre bővülésében megtérülnek, maga a rövidebb időn át való ingyenszolgáltatás nincs elvi ellentétben az üzlet fogalmával s így annak hirdetése sem minősül szükségkép a jó erkölcsökbe ütközőnek. K. I. Az alperes nem gyárt ugyan szíkvizet, de oly készülékeket hoz forgalomba, melynek révén a fogyasztók a szíkvizet házilag állíthatják elő; az alperes gyártmányainak elterjedése tehát szükségkép érinti a szíkvízgyárosok üzleti érdekeit; a szíkvízgyárosok érdekképviseletére hivatott O. Szövetség felperességi joga megállapítását tehát az alperes a Tvt. 24. és 32. §-ainak rendelkezésére tekintettel nem támadhatja sikerrel. II. Érdemben azonban alapos az alperes támadása, mert a fellebbezési bíróság által szem előtt tartott, egyébként helyes jogelvek nem találnak az adott esetre. . . . Mint a fejben . . . Az adott esetben nem vitásan csak az alperes által egyedül forgalomba hozott szabadalmazott cikk kifejezetten rövidebb időn át igért ingyen szolgáltatásának hirdetéséről lévén szó, amennyiben az ingyen kiszolgáltatás a valóságnak meg is felel, az alperes eljárása a Tvt. 1. §-a alapján a jó erkölcsökbe ütköző versenycselekménynek nem minősíthető. III. A rendelkezésre álló peradatokból meg kétségtelen, hogy az időleges ingyen-szolgáltatás az azt igénybevevők külön megterhelése, az ingyen szolgáltatott készülék értékének a használatához szükséges alperesi áruk árjegyzéki árába eleve való belekalkulálása nélkül, tehát valósággal is ingyenesen történt meg. Az ugyanis nem vitás, hogy az alperes az egyedül általa forgalomba hozott autósyphonkészülékeket úgy az időleges ingyen-akcióját megelőző, valamint az azt követő időben változatlan 21 P-nyi (viszonteladóknak 16 P) árjegyzéki áron hozta forgalomba. Az sem volt vitás, hogy a készülék gyakorlati használatához szükséges és ugyancsak egyedül az alperes által forgalomba hozott szénsavpatronokat az ingyen-akció rendjén, valamint az árjegyzéki ára megfizetésével készülékhez jutottak mindenkor egyaránt változatlan árjegyzéki áron kapták. Az ingyen-hirdetés az ingyen-szolgáltatásnak — a valósággal is egye*