Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A tulajdonfenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyesség esetén. M. T. 1367. par

89 Helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a rendes bíróság (nem pedig a választott bíróság) hatáskörébe tartozik annak a végleges elbírálása, vájjon érvényes-e, illetve hatályban van-e a választott bírósági (tehát perjogi) szerződés, mert ez következik abból, hogy ennek a szerződésnek érvénytelensége és hatályvesztése miatt — a választott bíróságnak már meghozott ítéletét is a rendes bíróság előtt keresettel lehet érvényesíteni (Pp. 784. §. első bek. 1. pont), továbbá abból is, hogy a választott bírósági szerződés érvénytelenségének vagy hatálytalanulásánák rendes bíróság által történt jogerős megállapítása esetében a Pp. 779. §. értelmében a választott bíróságnak nem szabad az eljárást folytatnia és befejeznie. Magának a magánjogi (fő) szerződésnek érvényessége és hatályossága felől azonban viszont a választott bíróság hivatott a döntésre, ha — miként a jelen esetben is — avval a szerződéssel kapcsolatos jogviszonyt a felek a választott bíróság elé utalták, mert nyilván ennek keretébe vág magánjogi szerződés érvényességének és hatályosságának kérdése is. Kétségkívül ellenkeznék a bizonyos magánjogi jogviszony rendezését a maga teljességében választott bíróságra bizó felek jóhiszemű akaratával az, ha a magánjogi szerződésük semmisségének felvetésével megtámadásával, jogügyleti feltételre, (szerződésszegés miatti) elállásra stb. hivatkozással a választott bíróságtól el lehetne vonni a vitás jogviszonyt a legfontosabb vonatkozásaiban. Nyilván nem változtat ezen a perjogi helyzeten az sem, ha a választott bírósági szerződést a felek a magánjogi szerződéssel egyidejűleg kötötték és egy okiratba foglalták, mint az ezúttal történt. A választott bírósági kikötés érvényessége és hatályossága ugyanis nem esik szükségképpen össze az azt tartalmazó főszerződés érvényességével és hatályosságával. A felperes tehát a közkereseti társasági szerződés érvénytelenségének, illetve hatályvesztésének eldöntését csak akkor kérheti a rendes bíróságnál, ha ugyanott azt sikeresen kérte, hogy maga a választott bírósági kikötés érvénytelennek, illetve hatálytalannak mondassék ki. Az ily irányú kérelem bentfoglaltnak tekintendő a felperes kereseti kérelmében az által, hogy keresetlevelében általában ,,a létrejött megállapodásoknak" hatálytalanulását emeli ki, evvel pedig az egész D.) jelű okiratra, (tehát úgy a közkereseti társasági szerződésre, mint a választott bírósági szerződésre) utal, amint ezt utóbb kifejezetten is hangsúlyozta. (L. 6. sorsz. észrevételeit.) Igaz, hogy a felperesnek a választott bírósági kikötés érvénytelenségére, illetve hatály vesztésére vonatkozó jelen perbeli álláspontjával ellentétes az a korábbi eljárása, hogy a közkereseti társasági szerződés teljesítése (társasági betét befizetése) iránt ellene L. Károly I. r. alperes által a pestvidéki kir. törvényszéknél P. V. 15629/1929. szám alatt 1929. november 23-án indított perben éppen arra hivatkozással emelt a Pp. 180. §. 2. bek. 4. pontja alapján pergátló kifogást, hogy a közkereseti társasági szerződésből eredő igényekre választott bíróság hatáskörét kötötték ki, minek folytán a budapesti kir. ítélőtábla 1930. március 22-én hozott P. VI 1783'1930/7. számú jogerős ítéletével azt a pert meg is szüntette, mindez pedig a felpe-