Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A tulajdonfenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyesség esetén. M. T. 1367. par

esetleg a peresfelek jövőbeli jogviszonyának alakulására súllyal eső megállapítás. Ily szempontból vizsgáivá az említett megállapítást, arra való további figyelemmel, hogy az 1930. évi június hó 7. napján hatályba lépett 20048/1930. I. M. sz. rendelet szerint Jugoszlávia csatlakozott az 1909: XIV. t.-cikkbe iktatott hágai polgári jogsegély egyezményhez, amelynek 17. cikke értelmében a fennforgó viszonosságnál fogva a magyar bíróság előtt felperesként fellépő jugoszláv állampolgár perkölség biztosíték letételére nem kötelezhető, — nyilvánvaló, hogy az említett megállapításnak a peresfelek jogviszonya szempontjából súlya csak annyiban van, hogy e megállapítás tévessége esetén az alperes által emelt pergátló kifogás kezdettől fogva alaptalannak nem tekinthető, hanem az csupán a 20048 1930. I. M. sz. rendelet életbeléptével vált tárgytalanná. Az ily jogi következtetésnek azonban kihatása csak a pergá tló kifogással felmerült költségek viselése kérdésére van, aminthogy az alperes is végeredményben a felperes magyar állampolgárságának a megállapítását amiatt sérelmezi, hogy pergátló kifogása a 20048/1930. I. M. sz. rendelet életbe léptéig alapos volt, s hogy ő ennek folytán eljárási jogszabálysértéssel köteleztetett a pergátló kifogással felmerült költségek viselésére. Megállapítható tehát, hogy az alperesnek csupán a perköltség viselése kérdésében fűződik érdeke ahhoz, hogy az említett — megállapítás a Pp. 534. §-a értelmében felülvizsgáltassák. Ez esetben pedig az a jogi helyzet, hogy az alperes a perköltség kérdésében hozott döntés önálló felülvizsgálatának kieszközlése érdekében alakilag önállónak feltüntetett oly támadást érvényesített az ítélet indokolása ellen, amely lényegileg egyedül a perköltség viselése kérdésében birhat jelentőséggel, amely támadás ennélfogva a perköltség viselése kérdésében érvényesített felülvizsgálat körébe esik és oly önálló megengedett fellebbvitelnek nem tekinthető, amely alapul szolgálhatna arra, hogy az alperes a perköltségek viselésének a kérdését felülvizsgálat tárgyává tehesse. Mindezeknél fogva a kir. Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét, mint a törvény által kizártat hivatalból visszautasította, és alperest a Pp. 508. és 543. §-ai alapján, a felülvizsgálati kérelemmel felperesnek okozott felülvizsgálati költség viselésére kötelezte. (1931. nov. 11. — P. V. 7063/ 1930.) 45. Pp. 527. §. 3. p. — Felülvizsgálati kérelem tartalma. A felülvizsgálati kérelemnek magában kell foglalnia annak kijelentését, hogy a fél az ítéletet mely alapon támadja meg; a felülvizsgálatnak ugyanis a felülvizsgálati kérelem az alapja, amelynek tartalma más — különösen nagyszámú tényállításokat és bizonyítási indítványokat tartalmazó terjedelmes — iratokra való általános hivatkozással ki nem egészíthető. (K. 1931 nov. 3. — P. IV. 4940/1930.) 46. Pp. 563. §. — Perújítás. — A perjogi szabályok értelmében nincs ugyan helye az egyik fél perújítási keresetéhez való csatlakozásnak, azonban nincs kizárva, hogy az ilyen módon elő-