Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A tulajdonfenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyesség esetén. M. T. 1367. par

37 terjesztett kérelem önálló perújítási keresetként az ellenfél keresetével együtt tárgyaltassék. (K. 1931. nov. 25. — P. IV. 3312' 1930.) 47. Pp, 567. §. — Perújítás határideje. — A perújítási 6 hónapi záros határidőnek a perújítási okról való tudomásszerzés, vagy a perújításí ok érvényesíthetése idejétől leendő számítása csak akkor jöhet tekintetbe, ha a perújítás az alapperbeli, illetve újított perbeli ítélet jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon túl adatott be, mert, ha a perújítás az alapperben, illetve újított perben hozott ítélet jogerőre emelkedésétől számított ó hónapi záros határidőn belül adatott be, — a Pp. 564. §. utolsó bekezdésében foglalt esettől eltekintve — annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy a perújítási okról a perújító fél mikor szerzett tudomást, vagy hogy azt mikor érvényesíthette, — a perújítás beadási határidejének megállapítása szempontjából — önként értetődően — már feleslegessé válik. K. A fellebbezési bíróság az alperes által 1929. június 25-ik napján beadott perújítási keresetét az 1929. november 13-án meghozott 33. Pf. 11728/1929. 4. sz. ítéletével hivatalból azért utasította vissza, mert az alapperben a m. kir. Kúria által meghozott és 1928. december 11. napján kihirdetett P. VI. 5127/1928/28. sz. ítélet jogerőre emelkedésétől számított 6 hónap eltelte után adatott be a perújítási kereset. Ez ellen az ítélet ellen az alperes által beadott felülvizsgálati kérelem folytán a kir. Kúria az 1931. március 20-ik napján meghozott P. V. 1717/ 1930/10. sz. ítéletével a fellebbezési bíróság fenti ítéletét megváltoztatta, — kimondotta, hogy a perújítási kereset elkésés okából vissza nem utasítható, s a fellebbezési bíróságot további eljárásra és új határozat hozatalára utasította, — lényegileg abból, mert a perújítás megengedésére meghatározott 6 hónapi záros határidő kezdőnapja nem az alapperbeli kúriai ítélet kihirdetéséhez, hanem az ítéletnek a perújító fél részére történt kézbesítéséhez igazodik, — s minthogy a kúriai ítélet az alperesnek 1929. május 2-án kézbesíttetett, alperes pedig perújítási keresetét 1929. június 25-én, tehát a törvényben meghatározott záros határidőn belül adta be, — a perújítási kereset elkésés okából vissza nem utasítható. Az újabb eljárásban a fellebbezési bíróság a perújítási keresetet ismét hivatalból visszautasította, •— most már azzal az indokolással, hogy megállapítása szerint a perújítás alapjául felhozott tényekről az alperesnek a perújítási kereset beadását megelőzően több mint 6 hónappal tudomása volt. A Pp. 567. §-a perújítás 6 hónapi záros határidejét akként szabályozza, hogy ez a határidő az alapperben, illetőleg az újított perben hozott végítélet jogerőre emelkedésének napjától számítandó, — ha pedig a fél a perújítási okról csak később nyert tudomást, vagy pedig csak később jutott abba a helyzetbe, hogy ezt érvényesíthesse, attól a naptól számít, amelyen tudomást nyert róla, vagy pedig érvényesíthette volna. A törvénynek ebből a világos rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy a perújítási 6 hónapi záros határidőnek a perújítási okról való tudomás szerzés,