Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A tulajdonfenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyesség esetén. M. T. 1367. par

31 A nem vitás tényállás szerint a most említett törvényhely alapján az átértékeléshez szükséges jogfenntartással egyértelmű nyilatkozatát a kiskorú felperesek gyámja nem a fizetés teljesítésekor és csupán csak a gyámhatóság előtt tette meg; az pedig nincs megállapítva, hogy a gyámhatóság a fizetés teljesítése előtt vagy a fizetés teljesítésekor az alpereseknek ezt tudomására hozta volna. A kötelezettel szemben joghatályosan gyakorolt jogfenntartásról ilyen körülmények között az adott esetben szó sem lehet. De ettől eltekintve is a jogfenntartásra alapított átértékelési kötelezettség kérdése meghaladottá vált annak következtében, hogy az az 1928: XII. t.-c. 14. §. 4. bekezdésében meghatározott alapon megállapítást nyert. (1931. nov. 24. — P. VI. 5273/1930.) 36. 1928: XII. t.-c. 28. §. — Jelzálogjog átértékelése. — A bíróság le nem járt követelést csak jelzálogjogi biztosítás céljából értékelhet át s ez az átértékelés nem hat ki magának a követelésnek a lejárat után való az akkori viszonyoknak megfelelő átértékelésére. K. Az 1928. évi XII. t.-c. 28. §-ának első bekezdése szerint a jelzálogjogot nem lehet ugyan átértékelni, e §. második bekezdése azonban jogot ad a hitelezőnek, hogy amennyiben az ingatlan tulajdonosa személyes adósa, az átértékelésből származó különbözet erejéig a jelzálogjognak új rangsorban bejegyzését kérhesse. A törvényjavaslat miniszteri indokolása szerint e §. második bekezdése a biztosítéki jelzálogjog természetéből folyó kivétel s a hitelezőnek a törvényhely által adott jogot úgy kell érteni, hogy a hitelező az adóstól a bekebelezési engedélyt per útján is követelheti. Ez a per az igazságügyi bizottság kiegészítő jelentése szerint lehet nemcsak marasztalásra irányuló, hanem még le nem járt követelés esetében a követelés átértékelt összegének megállapítására vagy épen az új jelzálogjog bejegyzésének tűrésére irányuló per is. Ennek értelmében, ilyen vonatkozásban, a követelés esedékessége előtt is helyet foghat az átértékelésből származó különbözet összegének előzetes megállapítása s az ezt illető biztosítéki jelzálogjog bejegyzésének tűrésére való ítéleti kötelezés. Önként értetődik azonban, hogy a bíróság le nem járt követelést csak jeizálogi biztosítás céljából értékelhet át s hogy ez az átértékelés nem hat ki magának a követelésnek a lejárat után való, az akkori viszonyoknak megtelelő átértékelésére. Nem alapos az a támadás, hogy az adott esetben a Pp. 130. §-a szerinti jogviszony megállapításának helye nincs, mert itt nem ezen törvényhely szerinti megállapításról, hanem a vételárhátralék különbözet átértékelésérő! s az átértékelt összeg jeizálogi biztosításáról van szó. Ezekre tekintettel nem ellenkezik az anyagi joggal a fellebbezési bíróságnak az a támadott döntése, amellyel alperest, mint személyes adóst, a 4000 korona hátralékos vételár érték-különbözete biztosításának a céljából az e végből megállapított átértékelési összeg bekebelezésének a tűrésére kötelezte.