Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A tulajdonfenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyesség esetén. M. T. 1367. par

32 Ez a rendelkezés azonban a jelzálogjogról szóló 1927: XXXV. t.-c. 64. §-a értelmében akként volt kiegészítendő, hogy az ekként alapított jelzálogjog a telekkönyvben, mint biztosítéki jelzálogjog jelölendő meg. (1931. szept. 22 — P. V. 7328/1929.) 37. Mt. 1448. §. 2. bek. — Ajándékozás. — Az egyenes ágon való rokonok között végbement vagyoni juttatásról vélelem az, hogy a vagyoni juttatás ingyenes volt. (K. 1931. nov. 4. — P. VII. 4374/1930.) 38, Mt. 1485. §. — Bérbeadó szavatossága. — Az anyagi jog értelmében a bérlő a bérfizetés kötelezettsége alól csak akkor mentesül, ha neki a bérbeadó a bérlet tárgyát használatra alkalmas állapotban át nem adta, vagy pedig annak a használatát har madik személy az átvétel után tőle jogszerűen elvonta, nem áll fenn azonban a bérbeadó szavatossága abban a vonatkozásban, hogy a bérlet tárgyán folytatott üzem zavartalanságának biztosítására is közreműködni lenne köteles s hogy ennek az elmulasztása a bérlőnek a bérfizetés megtagadására adna jogos alapot. K. A bérleti szerződést az alperes a kir. kincstár képviseletében eljárt m. kir. földmívelésügyi miniszterrel kötötte meg s az abban foglalt kikötés szerint a félévenként esedékes bérösszeg a megnevezett minisztérium postatakarékpénztári csekkszámlájára volt befizetendő. Ebből kétségtelen, hogy a szerződés értelmében a bérösszeg csakis készpénzben volt fizethető. Minthogy pedig az alperesnek már a szerződéskötés most ismertetett módjából, is tudnia kellett azt, hogy a fizetés eltérő módozatára vonatkozóan a kir. kincstár önálló képviseletére nem jogosult egyes tisztviselőkkel szóbeli megállapodást, a vele eredetileg szerződött miniszter jóváhagyása nélkül, joghatályosan nem köthet, helyesen mondotta ki a fellebbezési bíróság, hogy a vitatott utólagos szóbeli megállapodás valósága, valamint az alperesnek az ehhez fűzött további tényállítása is egyaránt jelentőség nélküli az ügy eldöntése szempontjából, következésképen nem is sértett jogszabályt azzal, hogy az említett kérdéssel összefüggésben kért bizonyítás elrendelését megtagadta. A felülvizsgálati kérelemben előadottak szerint is az alperes magának a bérlet tárgyának a használatában, az ingatlan birtoklását és használatit illetően harmadik személy részéről támasztott jog érvényesítése folytán nem volt gátolva. A.nnak a megállapításához tehát, hogy a bérlet tárgyának a szerződésszerű célra való használata a felperes terhére cső okból lehetetlenné vált, a megfelelő alap hiányzott. Minthogy pedig az anyagi jog értelmében a bérlő a bérfizetés kötelezettsége alól csak akkor mentesül, ha neki a bérbeadó a bérlet tárgyát használatra alkalmas állapotban át nem adta, vagy pedig annak a használatát harmadik személy az átvétel után tőle jogszerűen elvonta, nem áll fenn azonban a bérbeadó szavatossága az alperes által vitatott abban a vonatkozásban, hogy a bérlet tárgyán folytatott üzem zavartalanságának a