Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A tulajdonfenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyesség esetén. M. T. 1367. par

7 1 Dr. Fürst Lászlót, a jogi irodalom fiatal, kitűnő munkását a Baumgarten-alap igazgatótanácsa 1000 pengő jutalomban részesítette. A nemeslelkű alapítóval kongeniális bírálóbizottság a magyar jogászság külön háláját és elismerését érdemelte ki azzal, hogy a jogtudományt is bevonta ama termőföld körébe, amelynek legsikerültebb gyümölcsei közül kutatja a legjavát. Dr. Fürst Lászlónak a Polgári Jogban is több cikke látott már napvilágot. E jelentős sikere bizonyára újabb ösztönzésül fog részére szolgálni. Részvényjogi vita a Jogászegyletben. Szászy Béla volt igazságügyi államtitkárnak, a Magyar Jogászegylet boldogult elnökének kezdeményezésére a mult év elején a Jogászegylet kebelében tudományos és gyakorlati szakférfiakból bizottság alakult a német részvény jogi törvénytervezett megvitatására. A bizottság elé tűzött feladat: beható vizsgálat alá venni a német részvényjogi törvénytervezetet abból a szempontból, mennyiben hasznosítható az a magyar részvényjog fejlesztésénél. A bizottság egyes tagjaitól írásbeli véleményeket kért a törvénytervezetről s a tervezetet és a beérkezett véleményeket vitaüléseken tárgyalja. A mult évben hét vitaülést tartott dr. Schuster Rudolfnak, a Szabadalmi Felsőbíróság ny. elnökének elnöklete alatt. A vitákban élénk részt vettek: dr. Sichermann Bernát, dr. Kuncz Ödön, dr. Bátor Viktor, dr. Dávid István, dr. Doroghy Kálmán, dr. Gallia Béla, dr. Gold Simon, dr. Kohner Artúr, dr. Lévy Béla, dr. Löw Tibor, dr. Nyulászy János, dr. Oppler Emil, dr. Proszvimmer Béla, dr. Reitzer Béla, dr. Sándorfy Kamii, dr. Tury Sándor Kornél, dr. Vajda Ákos. A bizottság állást foglalt az egész társasági jog egységes kodifikációja mellett és novelláris részvényjogi reformmal szemben. Az elhangzott vélemények szerint csak átfogó és egységes elvi alapokra épített reformnál érvényesíthető a kellő szakszerűség és a szükséges tárgyilagosság, — egyedül a szerves reform felel meg gazdasági életünk komoly érdekeinek és csupán ilyentől várható a részvénytársaságokba vetett bizalom helyreállítása. A bizottság behatóan tárgyalta a részvénytársaság alapításának, különösen az apportalapításnak kérdését, — állást foglalt a mellékszolgáltatásra kötelező részvények megengedése mellett, — alaposan megvitatta az alaptőke valóságos meglétének biztosítását és a saját részvények megszerzésének tilalmát, foglalkozott a közgyűlés szabályozásával. A bizottságban elhangzott felszólalások szerint a magyar részvényjogi reformnál a német tervezet mintájára az igazgatótanácsra s az ügyvezető igazgatóságra kellene bízni a társaság vezetését.