Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A tulajdonfenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyesség esetén. M. T. 1367. par

71 maradván a peres eljárásra, annál is inkább, mert ilyen természetű jogvita megoldására a perenkívüli eljárás amúgysem alkalmas, de amelyre azért is nincs szükség, merthiszen ez a perenkívüli megállapító végzés végrehajtási jogot úgysem ad. Egyedül a fenti három eset kivétel csak a szabály alól, mert ez esetekben a jogalap kérdése prima facie tisztázható. Ezeken túlmenően a jogalapra vonatkozó kifogást respektálni ezen eljárásban, ellenkezik a törvény céljaival azért is, mert ezzel a fél az egész megállapítási eljárást tetszése szerint meghiúsíthatná, ami végeredményben az ügyvéd érdekköre semmivel sem indokolható hátrányát jelentené, merthiszen — mint a Kúria kiemeli —, az ügyvéd a megállapító végzés alapján telekkönyvi előjegyzéshez juthat (P. H. T. 748. szám). A Kúria a döntvényben elfoglalt álláspont további igazolásaként hivatkozik a Ppé. 18. §-ának történeti előzményére is, nevezetesen arra, hogy a Ppé. 18. §-a a Trvts 252. és Sommás eljárás 108. §-a helyébe lépett, amelyek szerint a bíróság a perbeli képviselő díját, tekintettel a teljesített munkára, képviseltje irányában is megállapította, és e megállapításban sem vizsgálta és döntötte el a bíróság, hogy a képviselt fél tartozik-e megállapított díjjal az ügyvédjének, és illetve valamely megállapodás vagy fizetés, stb. folytán költségigénye fennáll-e vagy sem. Curia locuta, controversia finita. A Kúria zárószava azonban nemcsak törvényi erejénél fogva zárja le a már közel két évtizedes vitát, de dogmatikailag es jogpolitikailag egyaránt meggyőző és megnyugtató okfejtésével is. Dr. Ballá Ignác. JOGÉLET. A Magyar Jogászegylet Gazdasági Intézete. Dr. Osvald István kúriai másodelnök elnöklete alatt ülést tartott, amelyen dr. Max Homburger kalsruhei ügyvéd, neves német részvényjogi szakíró tartott előadást a mérleg, publicitás és könyvvizsgálat a részvényjogban, különös tekintettel a német és a magyar reformtörekvésekre címmel. Az előadásnak, amelynél a hazai jogásztársadalom és közgazdasági körök kitűnőségei nagy számban vettek részt, gondolatmenete röviden a következő: A háború befejezése óta majdnem valamennyi európai államban mozgalom észlelhető a részvény jog megreformálására. Ennek a törekvésnek különböző okai és különböző céljai vannak, de megállapítható, hogy a régi formák ma már nem megfelelőek az új gazdasági fejlődéshez. Új fogalmak szorulnak kimunkálásra, így pl. az „öncélú vállalat" fogalma. Más problé **