Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A tulajdonfenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyesség esetén. M. T. 1367. par

72 rnák is, így pl. a részvényesi demokrácia problémája, szintén a legnagyobb mértékben aktuálisakká váltak valamennyi kísérő jelenségükkel együtt. Megváltoztak azok a szemlélő módok is, amelyek az igazgatási orgánumokat, mint idegen tőke bizalmi embereit vezetik. Majdnem valamennyi államban nehézségek és összeomlások is merültek fel, amelyek a részvényügy területéu a reform szükségességét hangsülyozzák. Igazságtalanságoktól és általánosításoktól azonban óvakodnunk kell. Ezer olyan eset van, amikor a részvénytársaságok szervei lelkiismeretes vezetéssel, ellenőrzéssel és revízióval vállalataikat nehéz időkben fenntartották. Nem minden összeomlás bűnös. Amennyiben pedig hibákról lehet beszélni ilyen esetekben, minden egyes összeomlási ügy oka más és más. Bizonyos azonban az, hogy a tőkés körök most megnyilvánuló bizalmi válságát csökkenteni lehetett volna, ha az egyes részvényes erősebb mértékben érezné biztosnak az ügyvezetést, a vállalat ügyeinek ellenőrzését és egy valóban nyilvános és becsületes mérlegkészítést és jelentésszerkesztést biztosítottnak látna. Vizsgálandó, hogy vájjon az egyes államokban a board-rendszer, vagy a kéttagozású rendszer a jobban megfelelő; katasztrófák mindkét szisztéma körében egyformán fordultak elő. Nem a rendszerben van a hiba. Fontosabb, hogy az ügyvezető és a képviseletre jogosított szerv mellett legyen egy ellenőrző szerv is, amely alkalmas és hivatott arra, hogy az üzletvezetésre felügyeljen. Erre a felügyelő bizottság alkalmas, ha tőle nem túlsókat várnak és ha nem túlzottan vesz részt az üzletvitelben. Szükséges, hogy ennek kötelezettségei körét korlátozzuk úgy, amint azt a magyar javaslat teszi; szükséges továbbá, hogy hibájául legyen felróható, ha egyes esetekben kellő időben nem fordul szakértőhöz; a magyar törvényjavaslat ezt is előírja. Emellett az egyes tagok jogait lényegesen meg kell erősíteni úgy, amint azt most Németországban a törvény írja elő. A felügyelő bizottság tudakozó joga mellett, ami egyúttal számára kötelezettséget is jelent, meg kell lennie az igazgatóság ama kötelezettségének is, hogy szabályszerű jelentéseket készítsen, amelyeket a felügyelőbizottságnak kell átdolgoznia. Ugyanis majdnem tipikus jelenség, hogy a felügyelő bizottság valamely szerencsétlen fordulat után kijelenti, hogy ennek okait és előzményeit nem ismerte. Mindezekhez az évvégi revíziónak kell járulnia, amelyeket valamely független szervnek, akinek semmi kapcsolata nincs az ügyek vitelével, kell elvégeznie. A revízió nem foglalkozhat az ügyvitel célszerűségével, de az ilyirányú kritikát a többi szervek vegyék szívesen. A magyar javaslat jobb, mint a német törvény, mivel ez a revíziót, mint valóban kötelező és obligatórius intézkedést írja elő. A német minta szerint azonban szi-