Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A tulajdonfenntartás hatálya végrehajtás, csőd, kényszeregyesség esetén. M. T. 1367. par

69 resedett felfogás. Alkalmilag talán módunkban lesz az ilyenfajta akarat erőszakolásáról szóló megjegyzéseimet is ismertetni annak kimutatására, hogy igen sokszor a feleknek rendszerint nem létező akaratára igyekeznek ráépíteni oly következéseket, amelyek valójában a felek akaratától függetlenül egyes tényeknek jogi következéseiként állnak be. Én kis cikkemben sehol sem imputáltam a bérbeadónak jogról való lemondását — kérem igen tisztelt ellenfelemet, hogy nekem ne imputálja a lemondásnak jogi okfejtésembe való beillesztését. Igen érdekes és alapjaiban az én felfogásommal egyező a cikkíró úr második érve. A cikkíró úr ugyanis arra utal, hogy ha a késedelmes fizetés hosszabb időn át való tűréséhez a felmondási jog elvesztését kapcsolnók, úgy a bérbeadó számára nehézzé tesszük a méltányosság gyakorlását és a jogi hátrány elkerülése érdekében szinte a jog szorítja őt rá minden előzékenység mellőzésére és amint a cikkíró úr elvileg helyesen mondja a bérbeadó ,,bele kényszerül tehát a kíméletlen jogérvényesítés körébe". Ez az ellenvetés elvi alapjaiban nézetem szerint igen helytálló. Magam írtam ,.kötelező kíméletlenség" címén a Polgári Jog 1929. évfolyam második számában, a cikkíró úr által is képviselt azon felfogás szellemében hogy jogszabályaink és ítélkezésünk kerüljék az oly helyzetek kialakulását, amelyek a hitelezőt a kíméletlen jogérvényesítésre rászorítják. Ismétlés helyett talán szabad a cikkíró urat is és az olvasókat is előző cikkemre utalni. Nem helyes azonban ennek a felfogásnak a mi vitás kérdésünkben való alkalmazása. A cikkíró úr is teljes lojalitással megemlíti, hogy a ,,kulantéria elbirtoklását vallók is megengedik, hogy a bérbeadó az eredeti szerződésszerű teljesítést igényelje, dé ahhoz külön ténykedés, közlés szükséges". Nincs tehát egyáltalán szó arról, hogy a késedelmes adós jogot szerez arra, hogy mindvégig pontatlanul késedelmesen teljesítsen és a bérbeadó nem veszti el véglegesen a késedelmes bérfizetésen alapuló felmondási jogát. Amikor a bérbeadó megelégelte bérlője pontatlanságát, bármikor egyszerű közléssel visszaállíthatja azt a helyzetet, hogy bérlője köteles legyen pontosan teljesíteni és ho^y ennek hijján őt a felmondás joga megillesse. A bérbeadót tehát a kulantéria elbirtoklásának elfogadása mellett sem fenyegeti olyan el nem távoztatható jogi hátrány, amely a bérbeadót a méltányos joggyakorlástól visszatartja, illetve őt jogai szigorú érvényesítésére egyenesen beleszorítja. B.