Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A törvénykezés egyeszerűsítéséről szóló törvény rendelkezéseinekaz eddigi gyakorlatban mutatkozó nehézségei és sérelme

5 tember hó 3-án szült, Ilona utónevet nyert s a házasság- tartama alatt történt születésénél fogva a születési anyakönyvbe törvényes származásúnak bejegyzett gyermek születése után, 1924. évben a felperes atyja, G. H. J. ellen folyamatba tett holttányilvánítási ügyben a nevezett a kiskunfélegyházai kir. járásbíróság 412 1924. sz. végzésével holttányílváníttatott és elhalálozása napjául 1919. évi december hó 31. napja állapíttatott meg. Nem vitás, hogy a II. r. alperes, a holttányílvánítást kimondó végzés jogerőre emelkedése után nem ment férjhez. A holttányílvánításnak a korábbi házasság megszűntét eredményező joghatálya azonban egymagában még nincsen; a holttányílvánítottal kötött házasság ugyanis a H. T. 74. §-a értelmében csak az által szűnik meg, ha az egyik házastárs, a másiknak holttányílvánítása után házasságot köt. A házasság jogérvényes fennlétében pedig az ennek tartama alatt született gyermek törvényes származása mellett a törvényes vélelem harcol s e vélelemmel szemben, magából a holttányílvánítás jogerős kimondásából egyáltalában nem vonható e vélelmet lerontó jogkövetkeztetés arra^ hogy az elhalálozás vélelmezett napja után született gyermek az atyától nem származhat s már ebből az okból törvénytelen származásúnak lenne tekinthető. A kereset tartama és a kereseti kérelem alapján megálllapítható tényállás szerint pedig, kizárólag az I. rendű alperes törvénytelen származásának kimondása iránt indított s ekként kétségteleaül a gyermek személyi jogának, mindenkivel szemben érvényes hatállyal való megváltoztatását célzó jelen perben, a felperesnek még törvényes örökösi minősége fennforgása mellett sincs meg a kereshetőségi joga, hanem a Pp. 701. §-a értelmében csak a gyermek törvénytelenségétől függő jogai érvényesítésésével kapcsolatban és csak akkor támadhatja meg a gyermek törvényességét, ha annak feltételei egyebekben fennforognak. (1930. okt. 30. — P. III. 7185 1929.) 7. Mt. 247. §. — Házasságon kívül született gyermek atyaságának vélelme. — Az anyagi jog értelmében a házasságon kívül született gyermek atyjának azt a férjet kell tekinteni, aki a gyermek anyjával a gyermek fogamzása idejében nemileg érintkezett, kivéve, ha oly körülmények nyernek bizonyítást, amelyből arra lehet következtetni, hogy az anya a gyermek fogamzása idejében feslett volt. (K. 1930. nov. 25. — P. III. 2647/1930.) 8. Mt. 455. §. 2. bek. — Házastársak közös birtoklása. — A házastárssal szemben a közös lakás berendezési ingóira vonatkozó közös birtoklás tényleges állapotának védelmére a sommás visszahelyezési perút fel nem használható. K. Az irányadó tényállás szerint a peres házasfelek együttélése a kerese beadása előtt egy éven belül megszűnt, akként, hogy