Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A törvénykezés egyeszerűsítéséről szóló törvény rendelkezéseinekaz eddigi gyakorlatban mutatkozó nehézségei és sérelme

6 az alperes férj a felperesnőtől eltávozott s a kereseti lakásberendezési tárgjrakat magával vitte. A felperesnő keresete szerint sommás visszahelyezés útján kiván ezen ingóságok birtokába visszajutni. Kétségtelen, hogy felperesnő a közös használat alapján a közös lakás berendezési tárgyainak férjével együtt a közös birtokában volt s hogy abban a közös használati tárgyak elvonása folytán az alperes által megzavartatott. A fellebbezési bíróságnak ezzel ellentétes jogi álláspontja téves. A házastárssal szemben azonban a lakásberendezési tárgyakra a közös birtoklás állapota csak az együttlkás, tehát a házassági együttélés tényleges helyreállítása útján volna keresztülvihető, ami azonban ki nem kényszeríthető, mert a házastárs együttlakásra való kötelezettsége, amint az a kir. Kúria 732. számú elvi jelentőségű határozatában is kifejezésre jutott, erkölcsi természetű, amellyel szemben hiányzik a jogi kényszerítő eszköz arra, hogy a házas együttélés folytatását megtagadó házasfél, mint az a jelen esetben is fennforog, — az együttlakásra szorítható legyen. Ebből folyóan „. . . . 1. mint a fejben . . ." Annak az eldöntése pedig, hogy a változott házassági viszonyok folytán a felperest a kereseti ingókra, avagy azok egyrészére mennyiben illeti a házassági kötelék alapján az anyagi jog szerint az egyedüli használat és birtoklási jog s hogy ennek alapján az alperes milyen ingóknak kiadására kötelezhető, nem sommás visszahelyezési per, hanem a birtoklási jognak az elbirtoklására hivatott birtokper, a jogper keretébe tartozó kérdés. (1930. nov. 18. — P. V. 7474/1929.) 9. Mt. 458. §. — Hatósági rendelkezés. — Szabadka várostól haszonbérelt földnek más részére kiosztása esetében a harmadik személy részéről történt birtokbavétel nem tilos önhatalom. K. A felperes sommás visszahelyezés iránt indított keresetét arra alapította, hogy az általa Szabadka kir. várostól 1906. évben 25. évre haszonbérbe vett 5 lánc szántóföld a trianoni békeszerződés folytán az I. rendű alperes községnek jutott, ez pedig 1928. nyarán a szóbanfórgó ingatlant a II. rendű alperesnek juttatta földilletmény fejében A II. rendű alperes az ingatlant művelés alá vette és ezáltal a felperest békés birtokában megháborította. Jogszabály: ha a birtokost valaki tilos önhatalommal birtokától megfosztja, vagy birtokában háborgatja, a birtokos a birtok visszaadása, illetve a háborítás megszüntetése iránt sommás visszahelyezési keresetet indíthat. E joglépés feltétele tehát a tilos önhatalom. Az e részben meg nem támadott és ekként irányadó tényállás szerint a m. kir. belügyminiszter a 71.457 1928. III. számú rendeletében akként rendelkezett a m. kir. minisztertanács által adott