Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1931 / 2. szám - Megtévesztés a házassági jogban
76 lat 1002. §-ának azt a szabályát, hogy olyan körülmény ia lényegesnek tekinthető, melyet ugyan a közfelfogás nem tart annak, de a szerződéskötő kivehetően annak tartott. Ez a házasság társadalmi intézmény jellegével és nagyrészt kogens jogi és erkölcsi tartalmával nem fér össze. Ezt a magyarázatot a H. T. 55. §-ának szövegezése is megerősíti, mely a házasság megtámadását lényeges személyi tulajdonságra vonatkozó megtévesztés esetén is kizárja, ha a megtévesztett házasfél a házasságot a megtévesztés nélkül is megkötötte volna, ellenben nem tesz a szakasz említést olyan lényeges személyi tulajdonságról, melyet csak a konkrét esetben tartott a megtévesztett házasfél lényegesnek, de általában nem tekintik olyannak. Nem tartom ellenben helyesnek és a különböző neműek szabadabb érintkezési formáival összeegyeztethetőnek azt a vélelmet, hogy egy férfi és nő egy szobában lakása, már nemi érintkezést bizonyít, ha ennek megállapítására egyéb körülmények, melyekből a szerelmi viszony következtethető, fenn nem forognak. lfj. dr. Szigeti László Ügyvezető igazgató jogköre. A buffet és éttermi részvénytársaság ügyvezető-igazgatója magához kéret egy építészt, a részvénytársaság helyiségében tárgyal vele és közölvén, hogy új buffet létesítéséről van szó. technikai természetű megbeszéléseket folytat vele. Az építész skiccet is ad arról, hogy mikép képzeli az új buffet művészi megoldását. Végleges kivitelre azonban nem kerül sor s így az építész csupán a végzett építészi konferenciák és skiccrajz honoráriumát kéri, néhány száz pengőt — a részvénytársaságtól. Perre kerül a sor és az alperesi rt. azon a címen tagadja meg az építész számlájának kifizetését, hogy alapszabályai szerint legalább két igazgatási tag együttes aláírása kötelezi őt s minthogy az ügyvezető-igazgató egyedül tárgyalt az építésszel, ennélfogva reánézve obligó nem keletkezett; egyébként is az ügyvezető-igazgató hatásköre csupán a meglevő buffet körüli mindennapi teendők ellátására terjedt ki, nem pedig — új buffet létesítésére. A budapesti kir. törvényszék (35. Pf. 22308/1930. sz.) marasztalta az alperest. Az ítélet ténykép állapítja meg, hogy az igazgató a rt. nevében járt el; azt a jogkérdést pedig, hogy volt-e hatásköre arra, hogy a felperesnek a kereseti építészi teendők elvégzésére megbízást adjon, a K. T. 43. §-a alapján ugyancsak igenlően dönti el. A bíróság megítélése szerint ugyanis buffet létesítéséhez szükséges bizonyos előzetes munkálatokról volt szó, amelyek lényegében előkészületi cselekményeknek tekinthe:
