Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Megtévesztés a házassági jogban

77 tők, ennélfogva ezekre nézve az igazgatónak, mint a rt. kereskedelmi meghatalmazottiának, megvolt a felhatalmazása és így az alperes nem védekezhetik azzal, hogy alapszabályai szerint két igazgatósági tag együttes intézkedése volna szükséges. Más kérdés volna, ha valamely végleges tervezésre vagy kiviteli megbízásra került volna a sor, mert ehez már f eltétlenül szükséges lett volna az alapszabályszerű cégjegyzés. A döntés teljesen megfelel a törvény szellemének és számol a gyakorlati szükségletekkel. Elvégre aligha tételezhető fel, hogy az ügyvezető-igazgatót az építész dezavuálni tartoznék olykép, hogy vele egyedül nem hajlandó még konferenciákat sem folytatni, hanem kerítsenek elő még egy igazgatót; viszont természetes, hogyha égy végleges megbízásról van szó, akkor a szerződő építésztől megkívánható az a gondosság, hogy a szerződésnek alapszabályszerű cégjegyzését kívánja. F . P. Két veszélyes üzem balesete. Tudvalevő, hogy a Kúria 551. számú polgári jogi elvi határozata szerint ha a kárt két veszélye üzemnek a működése az üzemnek körében idézte elő, a veszélyes üzemekre vonatkozó szabályoknak az egyik vagy a másik fél javára alkalmazása helyett a felelősség megállapításánál az általános magánjogi szabályok irányadók. Kiindul a határozat abból a meggondolásból, hogy a veszélyes üzemek tárgyi felelősségét a balesetet szenvedővel szemben a gyakorlatban az üzem veszélyessége, tehát a baleset okozásának nagyobb eshetősége indokolja. Nincs tehát logikai oka e szigorúbb szabályok alkalmazásának akkor, ha két egyformán veszélyes üzem okozta és szenvedte a balesetet, mert itt mindkét üzem egyaránt való veszélyessége e kivételes szigorú szabályok érvényesülését az egyikkel szemben a másik ugyancsak veszélyes üzem javára nem indokolja és így önmaguktól az általános vétkességi szabályok jönnek tekintetbe. De a tárgyi felelősség alkalmazása is lényegilég ugyanide vezetne, mert a tárgyi felelősség alól mentesítő körülmény a sértett fél kizárólagos vétkességének igazolása a veszélyes üzem részéről, így tehát két veszélyes üzem találkozása esetén ahhoz, hogy az egyik magát exculpálja és a másik kártérítési felelősséget megállapítássá, a másik fél kizárólagos vétkességét kellene igazolnia. Egyes ítélőtáblák ellenkező gyakorlata folytán vitássá vált ennek az 551. sz. polgári elvi határozatnak a Kúria 84. számú teljes ülési döntéséhez való viszonya. Mint ismeretes, ez a teljesülési határozat az alkalmazott cselekményeiért való felelősség kérdésében általános elvként a culpa in eligendo alapján való felelősséget mondja ki, kivételt tesz azon-