Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Részvényesi felelősség

68 nyesíthető esetleges kárigényeivel a törvényhozó számolt és nem feledékenységből, vagy a magánjogi pótszabályokra támaszkodva mellőzte a részvényesi felelősségnek másirányú, vagy tágabbkörű szabályozását. Tudatában volt annak, hogy tekintettel a törvénynek az igazgatóságra mint a részvénytársaság kizárólagos és egyedüli végrehajtó hatalmú tényezőjére, továbbá törvényes hatáskörének korlátozhatatlanságára, elő sem állhat az a helyzet, hogy a részvényesnek a társasági ügyletvitel körül bármiféle aktív szerepe lehetne, s hogy részvényesi minőségében a részvénytársaság ügyeit illetőleg ügyleti kapcsolatba kerülhetne a társaság hitelezőivel, avagy hogy véthetne törvényes kötelezettségei ellen, (amelyek ebben a vonatkozásban egyáltalában nincsenek is) következésképen, hogy a társasági hitelező a részvényesek ténykedéséből bármiféle kárt szenvedhetne. Az okozati összefüggésnek ezen konstrukció mellett való kizártsága tehát elvileg azt a lehetőséget is kizárja, hogy vele szemben subszidiárius kárigény érvényesíttessék harmadik személyek javára, magát a részvénytársaságot terhelő kötelezettségekért. Persze egészen más kérdés, melynek azonban a tárgyalt problémához semmi köze nincsen az álképviselő felelősség kérdése, ha történetesen valamelyik részvényes színlelne megbízotti minőséget, amellyel szemben a cégjegyzék nyilvánossága sem nyújtana in concreto oltalmat. Ez esetben az álképviseletre vonatkozó törvényes szabályok teljes egészükben alkalmazandók lesznek. Az a körülmény azonban, hogy az álképviselői és részvényesi minőség egy személyben egyesül, nem szabad, hogy bárkit is megtévesszen a felelősség minbenléte tekintetében. összegezve az elmondottakat, az eredmény, amire jutnunk kell, az, hogy a részvényes egyéni felelőssége harmadik személyekkel szemben teljesen ki van zárva azért, mert olyan helyzet a Kt. jelenlegi szabályozása mellett fel sem merülhet, hogy részvényes ebbeli minőségében^ akár a közgyűlésen, akár ezen kívül való ténykedése által, akár ügyleti kapcsolatban, akár pedig törvényes kötelezettségei megszegésével kárt okozhatna. A kereskedelmi törvényben szabályozott részvényesi felelősség hát sem analógia útján, sem az általános magánjog szabályaira való hivatkozással ki nem terjeszthető. Dr. Reitzer Béla