Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Részvényesi felelősség

66 a határozathozatalban részt nem vett részvényes, sem harmadik személy, akinek a részvénytársasággal szemben jogosult érdeke áll fenn, nem kell, hogy ezen határozatok megsemmisítése iránt jogsegélyt vegyen igénybe, mert a határozatok bírói beavatkozás nélkül is nemlétezőknek tekintendők. Ha a részvényesek összessége egy adott esetben úgy határozna, hogy az igazgatóságot az ő törvényes hatáskörétől megfosztja és annak teendőit egy általa választott végrehajtóbizottságra vagy más elnevezésű szervre ruházza, ennek az intézkedésnek semmiféle vonatkozásban nem lehet a legcsekélyebb jogi hatálya sem. Épp oly kevésbé, mintha teszem pl. kimondaná azt, hogy az alapszabályok módosítására nem a közgyűlés, hanem a felügyelőbizottság bir jogkörrel, vagy általában megfosztaná a közgyűlést törvényes és alapszabályszerű jogkörétől, avagy feloszlatná a felügyelőbizottságot és ennek teendőit akár egy általa kreált új szervre, akár a részvénytársaság egy másik törvényes szervére bízná. Nem is szólva itt arról a cogens jogszabályról, mely szerint az igazgatóság hatáskörének megvonása, vagy megszorítása, harmadik személyekkel szemben még akkor sem birhat joghatállyal, ha azt érvényesen egybehívott közgyűlésen mondták volna ki. A nem közgyűlés formájában megnyilatkozó részvényesi akaratelhatározás úgy magával a társasággal, mint annak hitelezőivel szemben még akkor is teljesen élettelen valami, ha azt bármi módon a cégbírósághoz jóváhagyásra be is terjesztenék, önként értetődik, hogy a cégbíróság ilyen esetben a hozzá beterjesztett határozatokat egyszerűen visszautasítaná, anélkül, hogy azoknak felügyeleti jogkörben való megsemmisítésére sor kerülhetne. Vagyis az ilyen határozatok még látszólag sem társasági határozatok. Nem volnának ezek akkor sem, ha valami okból azokat a cégbíróság érdemi elintézésben részesítené, vagy esetleg jóváhagyná is. A másik szempont, amelyből a tárgyalt elvi kérdés jelentőséggel bir, az, hogy a részvénytársaság életében a törvényhozói (közgyűlés) hatalom sohasem ragadhatja magához a végrehajtóhatalom (igazgatóság) jogkörét és megfordítva^ Ennek a megállapításnak a mi kérdésünk szempontjából azért van nagy jelentősége, mert részvény jogunk mai konstrukciójában el sem képzelhető^ olyan eset, hogy részvényes és részvénytársasági hitelező között valamely oly kapcsolat keletkezzék, amely a részvényesnek, mint ilyennek felelősségét harmadik személlyel szemben megállapíthatná. Nem véletlen az, hogy a vonatkozó jogszabályok a részvényes fe-