Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Részvényesi felelősség

65 gyűlése elhatározná, hogy új részvényeket bocsát ki, vagy az alaptőkét leszállítja, vagy az igazgatóságot elmozdítja és helyébe újat választ; ezt a határozatot azonban jóváhagyás és bejegyzés végett nem jelentené be a cégbírósághoz. Nem szenvedhet kétséget, hogy az ilyen határozatok, mégha azokat egyhangúlag hozták is, semmi néven nevezendő joglétesítő hatállyal nem bírnának s hogy ezekből harmadik személyek hátrányt nem szenvedhetnek, mert épen a fent kifejtettek szerint minden ilyen határozat csakis cégbírósági akaraton át hatályosulhat. Ha így áll a helyzet a részvénytársaság legális akaratelhatározási formáját képviselő közgyűlési határozatokkal, még inkább így van ez a részvényesek egy csoportjának vagy akár összességének nem a közgyűlésen, hanem azon kívül megnyilatkozó akaratnyilvánításával. Tegyük fel, hogy egy nagyobb majoritás, vagy akár valamennyi részvényes összeül és nem az előírt alakszerűségek betartása mellett, tehát nem közgyűlésen hoz határozatokat. Mi lesz ezeknek a következménye! Az ilyen határozatok semmi vonatkozásban nem lesznek részvénytársasági akaratelhatározásoknak tekinthetők, hanem miként a nem polgári tisztviselő előtt tett házasságkötési akaratkijelentés semmiféle vonatkozásban existensnek nem tekinthető, ugyanúgy az ilyen akaratelhatározás is úgy bensőleg a részvénytársaság irányában, mint kifelé minden vonatkozásban — non e.ristensnek tekintendő. Amiképen a pénzügyigazgató előtt tett házasságkötési akaratnyilvánítás semmiféle vonatkozásban nem létesít házassági joghatást, ugyanígy a közgyűlésen kívül hozott részvényesi elhatározások sem. Ily határozatoknál még csak arra sincs szükség, hogy a bíróság azokat semmisnek nyilvánítsa, mert az érvénytelen ügyleteknek még azzal a látszatával sincsenek felruházva, amely külsőleg érvényes ügylet képét mutatja. Hiába mondja tehát ki a részvényesek 100%-a azt, hogy ő elhatározza a társaság megszüntetését, vagy az igazgatóság kicserélését, vagy hiába hoz bármely oly határozatot, amely a törvény, vagy alapszabály szerint akár közgyűlési hatáskörbe, akár pedig imperative a társaság valamelyik más szervének ügykörébe esik, az ilyen akaratelhatározásoknak semmiféle tekintetben joghatályuk nem lesz. \finthogy pedig a nem közgyűlés formájában megnyilatkozott részvényesi akaratelhatározás semmiféle vonatkozásban jogváltozást elő nem idézhet, ily non cxistens akaratelhatározásokból harmadik személyek jogsérelmet per absolutum nem is szenvedhetnek. Sem