Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Részvényesi felelősség

64 részvényes tartozhatik-e felelősséggel a társasági hitelezőnek oly kötelezettségekért, amelyeket a társaság harmadik személyekkel szemben vállalt. Az teljesen kétségtelen, hogy a kereskedelmiw törvény 168. §-ában foglalt alaptételen és az ezt követő néhány részletrendelkezésen kívül nemcsak semmiféle pozitív intézkedést nem tartalmaz erre vonatkozólag, hane mteljes precizitással írja körül a^ részvényesnek kötelezettségeit, ezt is csupán a társaság irányában, anélkül, hogy harmadik személyekkel szemben ezt a felelősséget bármiféle vonatkozásban érintené is. A konstitutivitás elvén nyugvó részvényjogi rendszernek legjellemzőbb sajátossága az, hogy a részvénytársaság egész életfolyamatának minden fontosabb mozzanata csakis a cégbíróságon át hatályosulhat. A közgyűlés mint törvényhozási szerv és a részvényesek akaratának kifejezője, a társaság keletkezésétől annak megszűntéig nemcsak felügyeleti szempontból van alávetve a cégbíróság ellenőrzési és jurisdictionális hatalmának, hanem szuverénitásában azzal a megváltozhatatlan korlátozással van megszorítva, hogy a hozott határozatok érvényessége elválaszthatatlanul egybe van kötve a cégbíróság mindenkori jóváhagyásával és a bejegyzések foganatosításával (sőt bizonyos esetekben azok közzétételével is). Ez a jóváhagyás egyik létesítő eleme magának a társasági akaratelhatározásnak. Enélkül tehát semmiféle részvényesi vagy közgyűlési határozat, keletkezzék az bármilyen formában, nem hatályosulhat. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok cégjegyzékének hatálya e tekintetben sokkal erősebb magánál a telekkönyvénél. Mert amíg telekkönyvön kívüli dologi jogok és jogváltozások létezhetnek és léteznek is, addig cégjegyzéken^ kívüli, vagy mondjuk cégbíróságon kívüli életnyilvánulások, amennyiben ezek t. i. a részvénytársaság keletkezésére, alapvető változására, vagy megszűnésére vonatkoznak, nem létezhetnek. Hiába mondja ki a közgyűlés az alaptőke leszállítását, vagy a felszámolást, — nem is szólva az alakulásról és megszűnésről — hiába választ vagy mozdít el igazgatóságot, ilyen határozatoknak cégbírósági jóváhagyás és bejegyzés nélkül semmiféle hatálya nincs. Ennek a körülménynek főleg két szempontból van nagy jelentősége. Először abból a szempontból, hogy a részvénytársaság alkotmányellenesen nem működhetik. Lehetetlen az, hogy a részvénytársaságnál ex-lex állapot uralkodjék, s hogy diktatórikus kormányzat érvényesüljön, avagy hogy államcsíny útján idéztessenek elő a részvénytársaság életére vonatkozó változások. Tegyük fel ugyanis, hogy valamely részvénytársaság köz-