Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Részvényesi felelősség

62 Erre nézve a Mt. 181. §. II. bekezdésének jogrendszere fog törvényes alapot nyújtani. (188. §.) Mindezekből logikai kényszerűséggel folyik, hogy a férj holtnak nyilvánítása után — a feleség ujabbi férjhezmenetele előtt született gyermek tartása iránt az anya a nemzés ténye alapján a házassági köteléken kivül álló nemzővel szemben tartási pert sikerrel nem indíthat. Az erkölcs a saját épségének rovására nem tűr kicsinyeskedő alkudozást! Részvényesi felelősség. Még annak a furfangos és agyafúrt jogesetkonstrukteurnak is, amelynek neve élet, még annak is több mint félszázadra volt szüksége egy oly jogeset Meszeléséhez, amely a részvényesi felelősség kérdését is belesodorta a bírói ítélkezés, forgatagába. Amennyire ez esetgyüjteményeinkből hamarosan megállapítható, a Kt. fennállása alatt nem merült fel kétely a tekintetben, hogy a részvénytársaság részvényeseinek felelőssége nem mehet túl a Kt. 168. és az ezt követő szakaszok egynémely részletrendelkezéseiben foglalt kötelezettségeken. Ügylátszik azonban, hogy a jogviszonyokra is talál a költőnek ez a mondása : „Omne capax movet urna nomen." Vagyis magyarra lefordítva, minden földi halandóra előbb-utóbb rákerül egyszer a sor. Jogi nyelven szólva, mindenki bele kerül egyszer az igazságszolgáltatás utcájába. Ez a végzet teljesedett be a részvényeseken is. Ami több mint 50 éven keresztül részvényjogi dogmának látszott, hogy t. i. a részvényesek a társaság céljához és kötelezettségéhez egyébbel, mint a részvények névértékének az alapszabályok által meghatározott befizetésével járulni nem tartoznak, — azt most a praxis egyszerre kikezdeni látszik. S ami leginkább szembeötlő, az az, hogy a részvényesnek törvényileg maximált felelősségét nem a részvénytársasággal szemben, hanem a társasági hitelezők javára kívánják kiterjeszteni. Sőt olyan felfogás is megnyilatkozott, amely az igazgatósági felelősség mintájára analógia útján akarta a részvényesek felelősségét megállapítani. Ilyen előzmények után annál is indokoltabb a felvetett kérdésnek megtárgyalása, mert az egyes bírói határozatoknak nem pontos idézése, vagy az egyes mondatoknak excerpálása és azoknak jogi tételekként való felállítása tapasztalatszerűleg sok új jogvitára szolgáltathat alkalmat. A közönség, s hozzá tehetjük, a jogászi közönség nagyrésze is könnyen hajlamos felületes szemléletre