Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A férj holtnak nyilvánítása után tiz hó leteltével született gyermek törvényessége, vagy törvénytelensége 2. [r.]

61 A tartás szempontjából tehát a természetes nemzővel való jogviszony a gyermek törvényességének vélelme folytán fel nem állítható.16 A házasság jogilag fennáll s erre a tétel: a) A házasság jogi fennállása alatt az anya a nemzés ténye alapján a házassági kötelék keretén kívül álló személlyel szemben tartási igényt nem érvényesíthet. Az anya tehát a tartásra irányuló keresetével feltétlenül elutasítandó.17 b) Más tehát a helyzet, ha a gyermek (kiskorúsága esetén a gyámhatóság határozatához képest) a saját törvényességének feláldozásával a saját törvénytelenségének megállapítását'kívánná — a természetes nemzővel szemben érvényesíthető jogai szempontjából. 18 A H. T. 74. §-nak a fentiekben kifejtett jogi konstrukciója szempontjából utalunk a H. T. 107. és 141. §-ok rendelkezéseire is, amelyek szerint a törvény maga létesíti az ágy és asztaltól való elválasztás kimondása által a házassági életközösség megszűnését és vagyonjogi vonatkozásban és a bontóítélet hatályával bír. Ezzel szemben: a törvény a házasságot és az ebben kapcsolódó személyi-állapotokat fennállónak tartja. (106. %.) A vélelem ezesetben is az, hogy az elválasztó ítélet kimondása után született gyermek is törvényes. A Mt. tervezetéhez csatolt indokolás is ezt mondja. A Mt. figyelemmel arra, hogy a házassági .kötelék jogilag ilyenkor is fennáll s a törvényes vélelem ehhez kapcsolódik, a törvényes származás vélelmét az ágytól és asztaltól történt elválasztás idején fogant gyermekre is kiterjeszti. A H. T. 74. §-ának is ez a jogi konstrukciója. A házasság fennáll a feleség férjhez meneteléig. Az esetleg visszatérő férj — folytatja az eddig fennállott házasságot. Csak az új házasságkötés változtatja meg a jogi helyzetet. 17 A m. kir. Kúria ide is vonatkoztatóan 1902. XI. 5-én 4793. sz.. határozatban oly szabatosan és mélyre világítóan mondja — a pécsi táblával szemben: A törvényes születés kétségbe vonásának s illetően megtámadásának joga ennek életében nem első sorban, hanem egyedül és kizárólag a férjet és csak halála után illeti meg azokat az örökösöket akik a törvényes születés fenntartásával jogaikban csorbát szenvednének. Jegyzeteim elég adatot szolgáltatnak — gondolatom szerint — arra, hogy ebben a kérdésben a Kúria állásfoglalásának helyessége trottoire-kritikával nem igen tisztázható. A trottoire-kritikusokkal szemben talán az a szálló-ige a legtalálóbb: bárba non fecit phylosophum.