Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A férj holtnak nyilvánítása után tiz hó leteltével született gyermek törvényessége, vagy törvénytelensége 2. [r.]

58 a) A belügyminiszter kijelentette: oly esetben, midőn a törvényes házasság tartama alatt született gyermek születési anyakönyvébe annak törvényes atyja által való el nem ismerése; vagy a bejelentő anyának az a nyilatkozata, hogy bejelentett gyermeke nem törvényes férjétől származik; avagy az a körülmény jegyeztetett be, hogy a gyermek törvényes szülei nem élnek együtt: ezen szabálytalanságok helyrehozatala tulajdonkép kiigazítási útra tartoznék stb... (1897. IV. 30. 37858.) b) Bm. miniszter: nem ajánlatos a nő férjét értesíteni arról, hogy a törvényes vélelem (a házasság törvényes fennállása) alapján őt jegyezték be az anyakönyvbe a gyermek törvényes atyja gyanánt, mert... a családi viszonyokba való ez a hivatalos beavatkozás alig igazolható gyámkodás volna (1906. VII. 27. 62729.). c) A házasság törvényes fenállása alatt született gyermek törvényes atyjának a férj lévén tekintendő, ehhez képest a születési eset, — habár a férj több év óta távol van is — mint törvényes születés jegyzendő be és a magát természetes atyának valló egyén részéről az elismerés bejegyzése iránt emelt kérelem elutasítandó. (Bm. 1896. 1.5. 110^-321/1895.)15) ^ Ezekre a kormányi intézkedésekre csupán abból a nézőpontból kívántam reámutatni, hogy a magyar jogrendszer egységes hálózatában bárhol is merül fel a holtnaknyilvánítás után 10 hó múlva született gyermek törvényességének kérdése, a jogelv mindig a törvényesség vélelmének a védelme. Ez foly a H. T. 74. §-ban foglalt abból a jogszabályból, hogy a házasság csak a feleség újabb férjhezmenetelével szűnik meg. Az anyakönyvi kiigazítás és a polgári bírói hatáskör (Pp. 2. §.) szempontjából a Kúria álláspontja: ,,a^ gyermek törvénytelen származásának kimondása iránti per a polgári perútra tartozik: akár mindenkivel szemben hatályos ítélet meghozását kéri a fél; 15 Dr. Szladits cikkének 3. pontjában arra utal, hogy a holttá nyilvánítás anyakönyvezendő lévén, a Kúria által 7185/ 1925. sz. alatt elbírált perre nem is volt szükség', hanem egyszerűen elegendő lett volna az anyakönyvi kiiagzítási eljárás (1904:XXXVI. t.-c. 18. és 8000/1906. Bn. sz. rendelet 151— 158. §.) Az kétségtelen, hogy az 1894:XXXIII. t.-c. 74. §-a értelmében a holtnak nyilvánítás — a hivatalból közölt bírói ítélet illetve határozat alapján anyakönyvezendő.. Ez a tény azonban a H. T. 74. §-ban foglalt azt a jogszabályt, hogy a házasság csak az újabb házasságkötés által szűnik meg — nem hatálytalanítja! Tehát a házasság jogi fennállása ezt követően is nem ignorálható jogállapot.