Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 4. szám - A kártérítési sajtójog a bírói gyakorlatban

185 az ügyletet a megrendelővel szemben is végleg hatályossá teszi. A hatósági jóváhagyás megkívánása tényleg az a közérdekű kontroll, amely a felet akarata ellenére is megóvni hivatott bizonyos gazdasági hátrányoktól, mint ahogyan erre a jogegységi határozat utal is. Ha tehát a hitelesítés egy ilyen a felet a saját akarata ellenére is megvédeni hivatott jogi eszköz volna, úgy lehetetlen lenne, hogy mégis nyitva maradjon a fél számára az a lehetőség, hogy saját akaratnyilvánításával a hitelesítés hiánya dacára is érvényre emelje az ügyletet. A hitelesítés és a hatósági jóváhagyás egyébként annyira lezárt tartalmú két különböző kifejezés, hegy azok egymástól tartalmilag messze elkülönülnek és nem lehet oly álláspontra helyezkedni, hogy a törvényhozó feketét gondolt, mikor fehéret mondott. A törvény kritikájának beillő szempont lehetne az, hogy a csupán hitelesítést megkívánó alakszerűségi kellék a szóban forgó kisbirtokosi érdekek védelmére nem elég erős fegyver. De a lex lata világos tartalmával szemben a törvény mai értelmeként nem lehet betudni azt, ami csak a törvény netán óhajtandónak tartott módosításával érhető el. A határozat érvelésének második alappillére az egyoldalú hatálytalanságnak az egyoldalú semmiséggel való egyenlősítése. Már az egyoldalú hatálytalanság is valóságos jogi helyzetnek nem jogilag szabatos visszaadása Egyoldalú semmiség pedig' egyáltalában a jog' fogalmi rendszerében nem létezik. Amikor valamely törvényi rendelkezés sántító jogügyletként szabályoz egy ügyletet, akkor ezzel az ügylet jogi hatályosságára függő helyzetet teremt meg. A sántító jogügylet a kedvezményezett félre annyit jelent, hogy neki áll módjában választani az ügylet érvényben tartása felett, A kedvezményezett félnek kétségtelen jogában áll ezt a választási jogot akként gyakorolni, hogy az ügyletnez ragaszkodik és annak teljesítését kíA-ánja. Ez esetben a kedvezményezett félnek állásfoglalása megszünteti a jogi helyzet függőségét és az ügylet léte, érvényessége a bizonytalanság köréből kikerül. A lényege ; sántító jogügyletnek éppen a döntésnek a kedvezményezett félre való bízása. Az előző pontban már reámutattunk arra, hogy a hitelesítés nem egyértelmű a hatósági jóváhagyással és a sántító jogügyletnek a fentiekben adott jellemzése megint csak azt mutatja, hogy a hitelesítést nem lehet jóváhágyásnak tekinteni, amikor az ügylet érvényessége elvileg a kedvezményezett fél utólagos állásfoglalásán fordul. Ha a kedvezményezett az ügylet betöltését kívánja, az természetesen reá is véglegesen époly kötelezővé válik, mintha az ügylet már eleitől kezdve teljes érvényességgel jött volna létre. Ezzel kapcsolatban reá kell mutatni arra,