Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 4. szám - A kártérítési sajtójog a bírói gyakorlatban

185 az ügyletet a megrendelővel szemben is végleg hatályossá teszi. A hatósági jóváhagyás megkívánása tényleg az a köz­érdekű kontroll, amely a felet akarata ellenére is megóvni hivatott bizonyos gazdasági hátrányoktól, mint ahogyan erre a jogegységi határozat utal is. Ha tehát a hitelesítés egy ilyen a felet a saját akarata ellenére is megvédeni hivatott jogi eszköz volna, úgy lehetetlen lenne, hogy mégis nyitva maradjon a fél számára az a lehetőség, hogy saját akarat­nyilvánításával a hitelesítés hiánya dacára is érvényre emelje az ügyletet. A hitelesítés és a hatósági jóváhagyás egyébként annyira lezárt tartalmú két különböző kifejezés, hegy azok egymástól tartalmilag messze elkülönülnek és nem lehet oly álláspontra helyezkedni, hogy a törvényhozó feketét gondolt, mikor fehéret mondott. A törvény kriti­kájának beillő szempont lehetne az, hogy a csupán hitelesí­tést megkívánó alakszerűségi kellék a szóban forgó kisbirto­kosi érdekek védelmére nem elég erős fegyver. De a lex lata világos tartalmával szemben a törvény mai értelmeként nem lehet betudni azt, ami csak a törvény netán óhajtandó­nak tartott módosításával érhető el. A határozat érvelésének második alappillére az egyol­dalú hatálytalanságnak az egyoldalú semmiséggel való egyenlősítése. Már az egyoldalú hatálytalanság is valóságos jogi helyzetnek nem jogilag szabatos visszaadása Egy­oldalú semmiség pedig' egyáltalában a jog' fogalmi rend­szerében nem létezik. Amikor valamely törvényi rendelke­zés sántító jogügyletként szabályoz egy ügyletet, akkor ez­zel az ügylet jogi hatályosságára függő helyzetet teremt meg. A sántító jogügylet a kedvezményezett félre annyit jelent, hogy neki áll módjában választani az ügylet ér­vényben tartása felett, A kedvezményezett félnek kétségte­len jogában áll ezt a választási jogot akként gyakorolni, hogy az ügyletnez ragaszkodik és annak teljesítését kí­A-ánja. Ez esetben a kedvezményezett félnek állásfoglalása megszünteti a jogi helyzet függőségét és az ügylet léte, érvényessége a bizonytalanság köréből kikerül. A lényege ; sántító jogügyletnek éppen a döntésnek a kedvezménye­zett félre való bízása. Az előző pontban már reámutattunk arra, hogy a hitelesítés nem egyértelmű a hatósági jóvá­hagyással és a sántító jogügyletnek a fentiekben adott jel­lemzése megint csak azt mutatja, hogy a hitelesítést nem lehet jóváhágyásnak tekinteni, amikor az ügylet érvényes­sége elvileg a kedvezményezett fél utólagos állásfoglalásán fordul. Ha a kedvezményezett az ügylet betöltését kívánja, az természetesen reá is véglegesen époly kötelezővé válik, mintha az ügylet már eleitől kezdve teljes érvényességgel jött volna létre. Ezzel kapcsolatban reá kell mutatni arra,

Next

/
Thumbnails
Contents