Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 4. szám - A kártérítési sajtójog a bírói gyakorlatban

18a hogy a jogrend minden függő, bizonytalan helyzetnek gyors likvidálására törekszik. Még az ellenérdekű félnek is megadja a jog az eszközöket arra, hogy a jogosult fél nyilatkozatának provokálásával tisztázott helyzet teremtését, a függőség bizonytalanság megszűnését idézze elő. Magánjogi törvénykönyvünk javaslata hasonló függő helyzetekben ismételten ruházza fel az ellenérdekű felet azzal a joggal, hogy ellenfelét nyilatkozattételre felhívhatja. A jogrend tendenciájának kell tartanunk azt, hogy a függő helyzet sokáig ne maradjon függő helyzet. A Damokleskardszerű helyzeteket a jogrend elvileg a legszélesebb területen megopponálja, amely kérdésről, minthogy annak részletei messze mennének, más alkalommal fogunk megemlékezni- Ebben a megvilágításban nyilvánvalóan egészen más szerephez jut a kedvezményezett félnek az ügylettel kapcsolatos ténykedése. Minden olyan téaykedés, amelyben bennerejlik a kedvezményezett félnek az ügylet fentartásához való ragaszkodása, vagy az ügylet elismerése, nyilván azzal a jogi hatással kell hogy járjon, hogy az ügyletet kiemeli az ezen időpontig fennállott, bizonytalanságból. Értelmezés kérdése, hogy a kedvezményezett fél ténykedésében van-e nyilatkozat. Aki a részére szállított gépet átveszi, használatba veszi, tartozásáról iitóbb váltót ad, esetleg telekkönyvi bekebelezést enged, az adott váltót újabb váltóval cseréli ki, arról a félről aligha lehet alítani, hogy az ügylet érvényben tartása iránt ezekkel a tényével ne nyilatkozott volna. A Kúriának az az érve, hogy a fél tévedésből, mert magát a megrendelő nyilatkozat folytán kötelezettnek vélte, vette használatba a gépet, csak arra szolgálhatna indokul, hogy ezen tévedés megtámadásával védekezzék, ha ugyan a jogban való tévedés- megtámadása alapjául szolgálhatna a megtámadásnak. A jogegységi határozat döntése tehát szembekerül az egész jogrendszeren átvonuló azzal az alapgondolattal, amely a függő bizonytalan helyzetek mielőbbi likvidálására törekszik. Az „egyoldalú semmiség", eddig ismeretlen fogalmával való operálás egy konkrété nem helytálló, de egyébként az alapgondolat szempontjából szimpátikus érvelés kedvéért került bele a döntésbe. A határozat ;. gyanis arra utal, hogy a megrendelő kisbirtokos helyzetének a könnyítését célozta az ügylet egyoldalú semmiségének megteremtése és így az egyoldalú semmiség mellett sem kerülhet a kisbirtokos: kedvezőtlenebb helyzetbe, mintha a törvény kétoldalú semmiséget állapított volna meg. Az érdekvédelmi célzatnak ez a megnyújtása igen rokonszenves, de hibája éppen