Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 4. szám - A kártérítési sajtójog a bírói gyakorlatban

184 díjakra kimondta, hogy ezekre nézve a biztosítót felszólítást kötelezettség nem terheli. Nagyon lényeges tehát ennek a megállapítása, hogy első vagy folytatólagos időszak díjáról van-e szó és ezért a kérdés tisztázása elsőrendűen fontos. Az előadottakból szabályként leszűrhetjük, hogy az életbiztosítási első időszak meghatározásakor a szerződés megkötésének az időpontja az irányadó, ha a díjfizetési kötelezettség megkezdődésével egybeesik. Ha a díjfizetési kötelezettség csak a szerződéskötés utáni időpontban kezdődik, úgy az első időszak ettől a későbbi időponttól számítódik. A biztosítási szerződés kezdetének fikció következtében a szerződés megkötése előtti időpontra való előretolása nem vehető figyelembe az első időszakra járó díj meghatározásánál, amint a kockázatviselés kezdete is közömbös ebből a szempontból, ha nem esik egybe a szerződés megkötésével és a díjfizetési kötelezettség beálltával. Dr. Friedmann Simon A 44. számú jogegységi döntvényhez. A jogegységi tanács akként döntött, hogy a nagyobb gazdasági gép átvétele és használatbavétele egymagában véve nem zárja el a megrendelő kisbirtokost attól, hogy az alakszerűtlenül megkötött vétel ügyletnek vele szemben való hatálytalanságára hivatkozhassék. Ez a jogegységi határozat a baleseti járadék valorizálatlanságát kimondó, de utóbb megváltoztatott 85. számú teljes iOési döntvényre emlékeztetően szerencsétlen. A kérdés gazdasági és jogpolitikai oldalait elhanyagolva csupán jogdogmatikai szempontból kívánunk a határozat érveivel foglalkozni. A jogegységi határozat érvelésének egyik alappillére a községi hitelesítésnek a hatósági jóváhagyással való egyenlősítése. Ez az álláspont csak erőszakolt értelmezéssel állítható oda a törvényi rendelkezés tartalmául. Ha valójában hatósági jóváhagyás volna a hitelesítés, úgy a hatóság jóváhagyása a fél utólagos rendelkezésével semmiképen nem vclna pótolható. Az pedig még a jogegységi határozat mellett is nyilvánvaló, hogy a megrendelő kisbirtokosnak lehet, hogy akaratnyilvánítása, amely az alakszerűtlenül megkötött ügyletet érvényhez juttatja. A határozat ugyan pozitíve nem utal arra, hogy a megrendelő fél milyen nyilatkozata, vagy ténykedése az, amely a jogügylet érvényességét vitán kívül helyezi, de a határozatnak abból a szövegezéséből, hogy a gép átvétele és használata egymagában nem zárja el a megrendelőt a hatálytalanságra való hivatkozástól, kifejezetten mutatja, hogy lehet a megrendelőnek oly ténye, amely a hatálytalanságra való hivatkozást kizárja, vagyis