Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 4. szám - A kártérítési sajtójog a bírói gyakorlatban

183 szempontjából egy már több éve fennálló szerződéssel gya­rapítja állományát — bár ennek fejében a biztosított még bizonyos engedményt is szokott kapni, amely már azért ia megilleti, mert a biztosító már hosszabb időn keresztül nem \iselte a kockázatot —, hanem a legtöbbször azért is, mert a kerek időre, a példa szerint 20 évre megállapított díjtáb­lázatot veheti minden további bonyolult számítás nélkül alapul és mégis a biztosított tetszése szerinti időpontban szabhatja meg a biztosítási szerződés lejártát. A példából megvilágítást nyert az a fejtegetésünk, nogy az antedatált szerződés valójában a számítási technika egyszerűbbe tételét szolgáló fikción alapul, azonban lénye­gileg itt is a kockázatviselés időpontja a szerződéskötés idő­pontjával egybeesik. Ebből következik, hogy az első időszak gyanánt ebben az esetben is a szerződéskötés és időpontjá­tól kezdődő időszakot kell tekinteni és a törvény szerint az első időszakhoz fűződő következmények is ehhez az időszak­hoz fűződnek. Ez a szabály csupán annyiban módosul, hogy a kötvény kiadásakor, illetve a szerződés megkötésekor egy összegben fizetendő díj is az első időszakra járó díj hatálya alá esik és így az első időszakra járó díjnak tekintendő eb­ben az esetben a rendes egy időszakra eső díj, hozzáadva a szerződés megkötésekor egy összegben fizetendő díjösszeget­Ha álláspontunktól eltérően nern a biztosítási szerződés megkötésének és a kockázatviselésnek ezzel egybeeső kezdő időpontjától számítjuk az első időszakot, hanem a fikció alapján lejártnak tekintett időre visszamenően a biztosítás kezdetétől számított elképzelt időszakot tekintjük annak, vagy a szerződés megkötésekor egy összegben fizetendő dí­jat tekintjük csak az első időszakra járó díjnak, mindkét esetben arra az abszurdumra lyukadunk ki, hogy valójában első időszak nélküli biztosítási szerződéssel találjuk szem­ben magunkat, ami a törvénynek az első biztosítási idő­szakhoz fűzött rendelkezéseivel is ellentétben áll és mind­két fél érdekeire nézve sérelmessé válhatik. A miénkkel el­lentétes álláspont elfogadásával az első időszak teljesen el­sikkadna. Ez élénken emékeztet arra az anekdotára, amely szerint a takarékos ember az első kezdő vizitért lényegesen többet számító orvosprofesszorhoz ezzel köszöntött be első látogatása alkalmával: „Tanár úr kérem, már megint itt vagyok". Az első időszaknak az elsikkadása nemcsak a biztosítóra válhatik sérelmessé, mert megfoszthatja az első időszak perlésének jogától, hanem a biztosítottra nézve is kiszámít­hatatlan következményekkel járhat, annál is inkább, mert a Kúriának egyik sokat vitatott újabb ítélete értelmében a folytatólagos, de külön írásban nem kötelezett biztosítási

Next

/
Thumbnails
Contents