Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 4. szám - A kártérítési sajtójog a bírói gyakorlatban

180 heti, vagy pedig elállhat a szerződéstől. A törvény kimondja azt is, hogy a biztosítót a szerződéstől elállottnak kell tekinteni, ha a fenti 30 napi határidő eltelte után további 50 nap 'alatt díjkövetelését bírói úton nem érvényesíti. A biztosítás hatályának beállta után fizetendő első időszaki díj lényegileg halasztott kötvénydíjnak tekintendő é-J erre vonatkozóag az 5. §. intézkedik, amey szerint abban az esetben, ha a kötelezett az esedékességkor, vagy az evégre engedélyezett fizetési halasztás elteltéig a díjat meg nem fizeti, a biztosító köteles a biztosítottat a mulasztás következményeire szóló figyelmeztetéssel ajánlott levélben felhívni, hogy a díjat a felhívás kézhezvételétől számított és 30 napnál rövidebbre nem szabott határidő alatt fizesse meg. A felhívás csak akkor maradhat el, ha a biztosító a szerződő felet az esedékesség napját megelőző 30 napnál nem korábban a jogkövetkezmények megjelölésével az esedékesség idejére és a fizetési kötelezettségére ajánlott levélben előre figyelmeztette s neki az utólagos teljesítésre az esedékességtől legalább 30 napi határidőt engedett. Ha az utólagos teljesítésre engedett határidő eredménytelenül telt el, a biztosítónak választása szerint joga van vagy a szerződés létesítését követelni, vagy pedig díjköveteléséről lemondva, a szerződést hatálytalannak mondani és esetleges kárának aránylagos megtérítését követelni. Az idézett törvényes rendelkezések lényege tehát az, hogy egyrészt a biztosító szempontjából »z első időszakra járó díj mindenképen perelhető és pedig akár a biztosítás hatályának beálltakor fizetendő díjról, vagy pedig a biztosítás hatályának beállta után fizetendő első időszaki díjról van is szó, míg a biztosított szempontjából a biztosítás hatályának beálltakor fizetendő első időszaki díj, tehát a kötvénydíj megfizetésére a törvény a kötelezettnek automatiee 30 napi halasztást engedélyez, a biztosítás hatályának beállta után fizetendő díjra, tehát az ú. n. halasztott kötvénycíjra vonatkozólag pedig a biztosító köteles >a biztosítottat ajánlott levélhen felhívni és az esedékességtől számított legalább 30 napi halasztást engedélyezni. Ebből következik, hogy mind a biztosító, mind a biztosított szempontjából az első időszak pontos meghatározása az ahhoz fűzött következmények miatt elsőrendűen fontos. A törvény 2. §-ának 2. bekezdése szerint a biztosítási időszak, vagyis az az idő, amelyre a biztosítási díj mint egység van meghatározva: egy év, kivéve, ha a felek a biztosítási díjakat egy évnél rövidebb időszakok szerint állapítják meg. Egy évnél rövidebb időszakokra szóló részletfizetések kikötése egymagában nem jelenti ily rövidebb időszak megállapítását, A törvény e rendelkezése egészen