Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 4. szám - A kártérítési sajtójog a bírói gyakorlatban

181 világos és az első időszaknak a meghatározása nem is üt­közik a legtöbb esetben semmiféle nehézségbe, ha a szerző­dés megkötésének időpontja a biztosítás kezdetével és a kockázatviselés kezdő időpontjával egybeesik. Ezek az idő­pontok ugyanis csak látszólag azonosak, a gyakorlatban azonban ezeket élesen el kell határolni, mert előfordul, hogy a felek megállapodása értelmében a biztosítás későbbi \agy korábbi kezdettel lép hatályba. A későbbi kezdettel kötött biztosításnál a biztosító már a szerződés megkötésekor követelheti a díjat, hacsak a felek ellenkező megállapodást nem létesítettek. Ebben az esetben az első időszak a biztosítási szerződés megkötésétől számít, nem pedig a kockázatviselés megkezdésétől, amely a felek egyező akarata szerint csak egy meghatározott későbbi időpontban áll be. Ez a dolog természete szerint nem is le­het másként, hiszen a biztosítás célja a kockázat áthárítá­sán kívül a tőkegyűjtés is, amely ilyképen a kockázatvise­lést megelőzően is megkezdődhetik. Egyébként ez a felek akaratmegegyezésétől eltekintve sem mutatkozik egyik léire sem méltánytalannak, ha a törvény által az első idő­szakhoz fűzött következmények szempontjából vizsgáljuk a kérdést. A biztosító szempontjából ugyanis az a lényeges, hogy a díjfizetés a megállapodás értelmében már a szerződés megkötésének időpontjától kezdve történik, tehát az első időszak is ettől az időponttól számítódik és az ettől az idő­ponttól kezdve járó első időszaki díjat a biztosító perel­heti. Ha arra az álláspontra helyezkedünk, hogy az első időszak a felek megállapodása szerint csak később kezdődő kockázatviselés időpontjától veszi kezdetét és csupán az ezen későbbi időponttól számítandó első időszak díját pe­relheti a biztosító, akkor az a furcsa és indokolatlan hely­relheti a biztosító, akkor az a furcsa és indokolatlan nely­zet állana elő, hogy — filius ante patrem — a szerződés megkötésétől a kockázatviselés időpontjáig eltelt idősza­kokra járó díjat a biztosító nem perelhetné, mert ezek a folytatólagos időszakok megítélése alá esnének, míg a koc­kázatviselés időpontjától kezdődő időszak tekintetnék az első időszaknak. A lényeg tehát az, hogy a későbbi kezdettel hatályba­lépő biztosítás esetén az első időszak a szerződés megköté­sének időpontjától veszi kezdetét, természetesen mindenkor feltéve, hogy a díjfizetés is ekkor veszi kezdetét. Megje­gyezzük még, hogy a gyakorlatban ez az eset meglehetősen ritkán fordul elő, mert az esetek legnagyobb részében a szerződés megkötésének időpontja a kockázatviselés ido-

Next

/
Thumbnails
Contents