Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 4. szám - A kártérítési sajtójog a bírói gyakorlatban

179 flotta a Kúria tisztességtelen versenyperekben (P. IV. 3080/1928., Jogi Hirlap 1929. 352. 352., P. IV. 5422/1929., uo. 1930., 1206.), valamint házassági bontóperekben (P. III. 3037/1926., uo. 1927., 355. és Magán]. Dt. 1927., 52., P. III. 4972/1926, J. H. 1927. 938.) 2. A tartós jogsérelem egy ideig való elnézése nem megbocsátás; ami nyilván arra az alapgondolatra vezethető vissza, hogy a tartós jogtalanság minden egyes pillanatban újból követtetik el és hasonló sérelemnek egy darabig való elviselése nem jelent pardont a később elkövetett ugyanoly fajtájú jogellenes cselekményért. Kimondja az elvet a fent már említett J. H. 1Ó27, 938. számú döntés is. Más döntések: Az ideiglenes nőtartásí perben a különélésre okot adó házastársnak a különélés megkezdéséig tartó vétkes viselkedése nem exkulpálódik azáltal, hogv a vétlen fél azt egy ideig tűrte (P. III. 3230/1929., J. H. 1930. 533.); az állagörökösök az özvegy ágyassága címén, amely még az ítélethozatalkor is tart, az özvegyi jog elvonását kérhetik és nem lehet megbocsátásra következtetni abból, hogy az állagörökösök rögtön az ágvasság kezdetekor nem léptek fel. (P. I. 5777/ 1928., uo. "1930. 1473.) Végül egy nem civiljogi eset. (Pénzügyi és Közigazgatási Jog Tára 1924., 11. sz.) Valamely állásra nem kellő minősítésű egyént választanak meg. A megválasztás elleni panasz 15 napon túl adatik be, ennek dacára a Közigazgatási Bíróság (2628/1922. K.) egy régebbi elvi határozatára utalással elfogadta, mert „a törvénysértés folytonos azáltal, hogy valamely köztisztviselői állást oly egyén visel, aki arra törvény szerint képesítve nincs." A felhozott esetekből látjuk, hogy vannak a jognak oly fogalmai, amelyek nem annyira a tételes szabályok, mint inkább a logika kategóriái és amelyek éppen ezért általános érvényűek. Dr. Vági József Az életbiztosítási szerződés első időszakának meghatározása s díjfizetés szempontjából. Az 1927. évi X. törvénycikknek leglényegesebb újítása az a bifurkáció, amellyel különbséget tesz perelhető és nem perelhető életbiztosítási díjak között. A törvény rendelkezése szerint ugyanis az első időszakra járó díj perelhető és pedig a törvény 4. §-a értelmében abban az esetben, ha a biztosítás hatályának beálltakor, vagy még ezelőtt fizetendő díjat az esedékességtől 3C nap alatt a kötelezett meg nem fizeti, a biztosító — választása szerint — vagy a szerződés teljesítését követel-